Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Morgós András: Lovag Endrődi (Junga) Sebestyén : katona, festő és restaurátor
Egy másik levelében (szintén 1916. január 1.) a „Szárnyasoltárok és ehhez hasonló szobrászati alkotások” konzerválási költségére a következőket adta meg: Az első m2 terület 1000 K, minden további m2 200 K. Pl. egy 37 m2 területű 1000 + (36 x 200) = 8 200 K. Az árak tartalmazták a restaurálás (hiányzó részek pótlása stb.), a szétszedés, az összeállítás költségeit a szállítás költségei nélkül. 50 m2-nél nagyobb oltárok külön megállapodás tárgyát képezték. Sima felületű tárgyak (padok, asztalok, bútorok) minden rm2 25 K. A területszámításkor csak az egyik oldalfelületet kell számításba venni. Képeknél: minden cm2 2 fillér (pl. egy 50x60 cm-es kép 60 K, egy 30x40 cm-es 24 K). A legkisebb tétel 20 korona. „Keretek, faragványok, dombormüvek, bábos minták és hasonló tárgyak egymás mellé rakva összesítve méretnek ki.”91 Családi vonatkozások Valószínűleg 1900-ban nősült, felesége Schweisgut Valéria volt. Egy lányuk született (1901), aki korán elhalt és három fiúgyermekük (1902, 1903, 1905). Sebő (Sebestyén) fia (1903. október 18., Kassa-1984. december 12., Budapest) jogász, zoológus, entomológus. A háború után annak vezetőjeként újjáépítette a keszthelyi Balatoni Múzeumot, 1949-1951 között a Hadtörténeti Múzeum zászlórestaurátora volt92. Az ifj. Endrődi Sebő Sebestyén fia (Endrődi-Younga Sebestyén) (1934. június 26. Budapest - 1999. február 26, Pretoria, Dél-Afrika)- szintén kötődött a múzeumi területhez. Rovarászként a Természettudományi Múzeumban dolgozott, majd 1973-ban Dél-Afrikába költözött, ahol a pretoriai Transvaal Museum gyűjteményvezetője lett. Az öreg Sebestyén Aladár fia apjától eltanulta a restaurátori fogásokat. 1928-ban képrestaurátori alkalmazását kérte Varjú Elemértől a MNM Érem- és Régiségtárának igazgatójától, de alkalmazást nem nyert (TO 408/1928). Felesége, Schweisgut Valéria ismert textilrestaurátor volt. 1915-ben miseruhát restaurált93 a Nemzeti Múzeum számára. 1915. jan. 23.-án „a Magyar Nemzeti Múzeum régiségosztályából 1 drb azaz Egy darab vörös és aranybrokátalapú, domború hímzéses miseruhát javítás céljából” átvett. 1915. márc. 16.-Í levélben értesítette a tárigazgatót, hogy a restaurált casulát „a költségvetéssel együtt, személyesen” fogja átadni.94 1928. májusában hívták a MNM Történeti Osztályára ruhák javítására „Háromnapi csak Budapesten végezhető sürgős munkánk van”95. Endrődi Sebestyénné még 1950-ben is ismert volt, mint régi zászlók restaurátora96. Köszönetnyilvánítás: Szeretném hálás köszönetemet kifejezni Varga Dezső ny. egyetemi tanárnak, a Keresztény Múzeum jelenlegi restaurátorának, aki vagy jó 20 éve felhívta a figyelmemet Endrődi Sándor személyére és tevékenységére, valamint dr. Halminé Bartó Annának, Varga Tibornénak és Debreczeni Droppán Bélának a MNM Történeti Adattára munkatársainak a Magyar Nemzeti Múzeumban meglévő dokumentumokkal kapcsolatos segítségükért. JEGYZETEK 1. Mihalik József (Hernádszurdok, 1860- Budafok, 1925) művészettörténész, az MTA levelező tagja (1906). Liptószentmiklóson, Nagyszőlősön majd Kassán volt tanár. A millenniumkor az ezredéves kiállítás és a későbbi párizsi világkiállítás rendezéséhez ig. őrként az Országos Magyar Iparművészeti Múzeumba helyezték. 1903-tól a kassai múzeum miniszteri biztosa. 1907-től a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének előadója és végül országos főfelügyelője lett. A Tanácsköztársaság alatti állásfoglalása miatt annak megdöntése után elbocsátották. 1907-18 között szerkesztette a Múzeumi és Könyvtári Értesítőt. 30
