Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Brutyó Mária: A Deák-mauzóleum belső terét díszítő mozaikképek restaurálása
Az épület külsejére a higgadt klasszikus architektúra jellemző, amely a maga egyszerűségében ünnepélyes és visszafogott, az itáliai reneszánsz stílusjegyeit viseli magán. Az emelt teraszon található épület közel kocka alakú (felfelé szűkül), alsó tömbjére alacsony pilaszterekkel díszített, kupoladobra ülő, nyújtott tömegű kupola készült. A kupolán pálmaágat és koszorút tartó angyalfigura áll. A kapun belépve a falakon márványmintázatú felületek váltakoznak, amelyeket finom kidolgozású, aranyozott, bronzporral javított épületplasztikák, pilaszterek tagolnak. Helyreállítás előtti állapotában azonban még a kevésbé értő szem számára is nyilvánvaló volt, hogy a látható felületek nem eredetiek, hanem durva, igénytelen átfestések. Az épület görögkereszt alaprajzú, három oldalán negyed gömb záródású, félköríves fülke. Az apszisok íves vonalát kőpad követi. Az oldalfalak anyaga műmárvány, amelyeknek sík felületeibe valódi fekete márványlapokat ágyaztak be. A bejárattal szembeni falon lévő két nagy és két kis táblára szöveget véstek, amelyek Deák Ferenc emlékét idézik. A fekete-fehér márványlapokkal burkolt, nem eredeti padozaton egyszerű, dísztelen szarkofág áll. Helyén valamikor Stróbl Alajos gyönyörű szoborkompozícióját lehetett látni, amely Deák Ferencet ábrázolta a ravatalon életnagyságú angyalfigurával, mellette bronzkoszorúval. A II. világháborúban megsemmisült eredeti szarkofágot sajnos csak fotókról ismerjük. A háromtagú párkányzat fölötti lunettákban félkör alakú mozaikképeket láthatunk, közöttük az ívháromszögekben szárnyas géniuszokkal. Az építéstörténeti leírásból7 kiderül, hogy eredetileg Székely Bertalan freskói díszítették a falakat. Épületfizikai sajátosságainál fogva a Mauzóleum nehezen átszellőztethető, a páralecsapódás veszélye igen nagy. Ez napjainkig problémát jelentett, az eredeti freskókra nézve pedig már az épület fennállásának az első évtizedében végzetes volt. A penészedés és a sókivirágzás miatt a freskók tönkrementek. Székely Bertalan festményeit üvegmozaik-technikával fogalmazta át Róth Miksa és műhelye. Az allegorikus jelenetek Deák Ferenc életének mozzanataira, az 1848-as forradalomra, a Kiegyezésre, illetve az általa fontosnak tartott politikai és általános értelemben vett emberi erényekre utalnak. Justitia: Igazságosság, méltányosság (a bejárattal szemben) Prudentia: Ismeret, tudás (a bejárat fölött) Temperantia: Mértékletesség, önuralom (a bejárattól balra) Fortitudo: Erő, bátorság (a bejárattól jobbra) Az „Igazságosság" című képen maga Deák Ferenc is látható. A lunetták közötti négy ívháromszögben (arany háttér előtt grisaille-ban megfogalmazott) pálmaágat tartó géniuszok lebegnek. A kupoladob szintjén 16 simatörzsű korinthoszi oszlopfőjű pilaszter között 8 keretes mező, és 8 ablak váltakozik. A mezők anyaga az alsó szinthez hasonlóan műmárvány, de könnyedebb, világosabb színekkel. Az ablakbélletek anyaga szintén műmárvány. Az égboltot jelképező félgömbkupolát 4 x 24 db nyolcszögletű kerámia kazetta tagolja. Közöttük kerámia gyöngysorkeretbe foglalt műmárvány rombuszlapok. A kupolát felül lezáró sima boltozati rész sötétkék műmárvány, rajta aranyozott csillagok. Az épület leírása 74
