Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Morgós András: Lovag Endrődi (Junga) Sebestyén : katona, festő és restaurátor

- 1913. január 16-án a MNM Érem- és Régiségtárától átvett egy db korhadó farészletet, melyből két bronzszögecs állt ki. Ezen feltehetőleg szilárdítási kísérletet végzett.- 1913 májusában két hét alatt restaurálta a MNM tulajdonát képező barokk Szt. Mihály-szobrot- 1913 májusában konzerválta a MNM Érem- és Régiségtárának tulajdonát képező, Vágújhelyröl (Nyitra vm.) a múzeumba került Dávid- és Góliát-szobrot.- 1913 vagy 1915-ben egy festett fa dombormüvet konzervált a Budapest Székesfővárosi Múzeum számára- 1913 őszén árajánlatott tett a lőcsei Szent Jakab-templom déli csarnokában lévő oratórium (kápolna) ballusztrádjára állított Kálvária-szoborcsoport restaurálására. Árvitát követően, 3 évvel később nem a személyét ajánlották a restaurálásra.- 1914-től került szóba a lőcsei főoltár restaurálása, amelyben a szilárdítási részmunkálatokat End- rődi végezte volna. Azonban a háború okozta nehézségek miatt a restaurálásra nem került sor.- 1915-től restaurálta az Esztergomi Prímási Képtár középkori táblaképeit. 1915-ben restaurálta MS mesternek 1506-ban festett az egykori Selmecbányái templom főoltárát díszítő, az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzött négy passiójelenetét (Olajfák hegye, Keresztvitel, Kálvária és Feltámadás).- 1915 második felében konzerválta a bártfai Sárosvármegyei Múzeum tulajdonát képező Jakab apostol, ev. János apostol, Gábriel arkangyal Mária és Mettercia szobrokat.- 1915-ben konzerválta a bártfai Sárosvármegyei Múzeum Magyarkaproncáról származó női szent szobrát (Valószínűleg előzőleg a Sárosvármegyei Múzeumnál említett szobrok egyike!)- 1916 előtt (1915?) konzerválta a bártfai Sárosvármegyei Múzeum Berzevicéről származó Ülő szobrot (Mettercia) (Valószínűleg előzőleg a Sárosvármegyei Múzeumnál említett szobrok egyike!)- 1916 előtt (1915?) konzerválta a bártfai Sárosvármegyei Múzeum Fricsről származó Angyali üdvözlet-szoborcsoport Mária alakját és a későbbiekben a Szépművészeti Múzeumba került angyalalakját85. (Valószínűleg előzőleg a Sárosvármegyei Múzeumnál említett szobrok egyike!)- 1916 után restaurátori tevékenységét az esztergomi Prímási Képtár szobrainak és táblaképeinek kezelésével folytatta.- 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt 4 hónapig alkalmazásban állott (betegsége miatt csak 2 hónapig) fényképészként és képrestaurátorként a MNM-ban és ez idő alatt 2 hónapig a Szépművészeti Múzeum neves képrestaurátoránál Beer József Konstantinnál volt gyakorlaton.

Endrődi konzerválási árai

A kolozsvári Farkas utcai ref. templom barokk orgonájának „gazdagon faragott és aranyozott ékítményes” díszeinek a restaurálásért 1912-ben 2500 Koronát kapott.86

A lőcsei Szent Jakab-templom déli csarnokában lévő oratórium (kápolna) „ballustrádájára'' állított Kálvária-szoborcsoport konzerválásáért 1913-ban kért 2880 koronát a MOB túlzottnak találta ée felkérték ennek leszállítására87. Endrődi 2000 koronára mérsékelte az ajánlatot. 1917-ben ugyanerre a szoborcsoportra Horvai Frigyes 1400 koronás ajánlatot tett

A pozsonyszentgyörgyi (Sváty Jur, v. Pozsony vm.) r.k. templomban lévő XV. századi, „Mária halálát” ábrázoló középső szoborcsoporját 1912 őszén konzerválta 1177 koronáért.88

A lőcsei Szt. Jakab-templom főoltárának restaurálására 1914-ben Endrődi közös ajánlatot tett Gerabek Ferenccel. Endrődi az oltár szilárdításáért 15 142 koronát kért, Gerabek a szerkezeti elemek javításáért, a plasztikai pótlásokért, festésért, aranyozásért, az oltár szétbontásáért89, Budapestre és onnan vissza szállításáért valamint az összeállításért 14 200 koronát. A főoltár restaurálása Gerabek elhúzódó betegsége és a háborús nehézségek miatt elmaradt.

Endrődi 1915 második félévében konzerválta „mérsékelt áron" a bártfai Sárosvármegyei Múzeum tulajdonát képező Szt. Jakab apostol, ev. János apostol, valamint Gábriel arkangyal, Mária- és Mettercia-szobrokat 657 koronáért90.

1916. január 1-jén írt levelében közzétette a „szúette faszobrok" konzerválási árait. 40 cm szobormagasságig 40 korona, 40-50 cm-ig 50 K, 50-60 cm-ig 60 K, majd a szobormagasság 10 cm-es emelkedése mellett az árak 20 K-val emelkednek egészen 200 K-ig (120-130 cm magas szobor). Efelett az emelkedés nagyobb mérvű, pl. a 160-170 cm magas szobor 400 K-ba, míg a 190-200 cm magasak 700 K-ba kerültek. Az árak nem tartalmazták a szobrok szállítási költségét.

29