Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Zágoni Péter: Egy magángyűjteményben lévő kabinetszekrény restaurálása
Felépítését tekintve - téglalap formájú test, két oldalra nyíló, központi díszí- tettségű ajtók, belül egy középső ajtóhoz rendelt sokfiókos kabinet rész - a 17. század végi augsburgi modellekhez áll közel. Eredetileg lábazaton állhatott, erre utalnak a test alján található furatok. A kabinetszekrény intarziadíszeiben a sűrű szövevényes indák, a négy és kétlábú állatok, szárnyas hermák és groteszkek manierista ihletettségűek. Idegen a tárgytól a belső rész középső alsó és felső fiókja. A felső fiók epicula elrendezésű, görög-római isten alakokkal. Ezen a fiókon, ellentétben a többi fiókkal, a gravírozott elefántcsontok némelyike nem berakás, hanem rátét, melyeken a tárgyat jellemző manierista díszítés helyett virág és pínía motívumok vannak. Az alsó fiók kétoldalt kiálló tagozatain az intarzia kidolgozottsága eltér az ajtókon és a szélső fiókokon láthatóktól. A feltehetően 17. századi ajtókhoz és a szélső fiókokhoz a 19. században készíthettek új korpuszt.2 A fenti készítéstechnikai és stiláris jegyek alapján a kabinetszekrény iskolapéldája a 19. századi historizmusnak. Valószínűleg dél-német területről származik. A fenyőfából nyitott fecskefarok fogazással készült korpusz paliszander borítású, keskeny csontfiié berakásokkal. A csontfiié a tetőt duplán keretezi. Az oldalakon a külső dupla keretet szegmensekből kirakott körök felezik meg, a belső keret szimpla és folytonos. A tető, illetve fenéklapot elölről keményfa él léccel erősítették meg. A keresztszálú fenyőfa hátlap a testen körbefutó falcba ül be. A fenyőfából hevederes fejelő léccel készült ajtók kívülről gazdagon díszítettek, borításuk ébenfa és elefántcsont. A középső medalionokat kivéve tükörképei egymásnak. A középső mező, szimmetrikus, minden felületet betöltő, sűrű, szövevényes indák közé komponált, négy, illetve kétlábú állatok, szárnyas hermák és groteszkek megjelenítője. A belső félkörív körül csavart szalag- gravírozású széles csontfiié fut körbe. A félkörívet kívülről, annak formáját követve, tagolt, csont és ébenfa indaintarziával gazdagon díszített mezők veszik körbe. Az intarziamezőket vékony csontfiié övezi. Az ajtókat egyenes körbefutó csontfiié keretezi. A jobbos ajtón hullámgyaluval kialakított ébenfa slagléc található. Mindkét ajtó közepén egy-egy, gravírozott jeleneteket ábrázoló, elefántcsont medalion helyezkedik el. A bal oldalin Pán látható, amint tömlőjéből egy vándort itat. A jobb oldali medalion feltehetőleg a szőlőfa alatt lerészegedő Noét ábrázolja, akit annak hiányos öltözéke miatt, másodszülött fia Hám3, heréléssel büntet. Az asztalra támaszkodó kecske, a keresztény stilisztikában a bujaság megtestesítője.4 Az ajtók belső oldala a külsővel megegyező kontúrral rendelkezik, a csont- filék keretezett üres mezőket tagolnak. Az ajtók nyitását 2-2 zsanér teszi lehetővé. A balos ajtón alul retesz, a jobbos ajtón bevéső zár található. Az ajtókat kinyitva gazdagon díszített, függőlegesen három részre tagolt sokfiókos kabinet tárul elénk. (2. kép) A fiókok fenyőfából, elől félig takart, hátul nyitott fecskefarok fogazással, rászegező fenéklappal készültek. Homloklapjukat paliszanderfa és csontintarzia díszíti, amiket ébenfa hullámléc, illetve profilgyalulású paliszander léc keretez. Kétoldalt dupla előlapos, széles fióksor található, négy vízszintes sorban. Ezeken a fiókokon az intarziák, az ajtók középmezején látható jelenetek egysze152
