Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Brenner Róza: Magas hőmérsékleten zsugorodott és deformálódott XVIII. századi bőrcsizma restaurálása

viszonylag könnyű, azonban az esetleges gyantásodás miatt ne fenyőféle legyen. így esett a választás a meggyfára, melynek közepét - a könnyítés miatt - kb. a csizma szárának közepéig üregesre esztergáltattuk.

A munka egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a pára formájában fokozatosan bejuttatott, akár egészen kis mennyiségű víz is képes volt hajlékonnyá tenni a szélsőségesen kiszáradt bőrt, és hogy minél türelmesebben végeztük a beavatkozásokat, a bőr annál kezelhetőbbé vált.

Elgondolkodtató az is, hogy bizonyos kevéssé esztétikus elváltozások (pl. letört sarkantyúszár) még akkor is a tárgy történetéhez tartoznak, ha esetleg helyreállíthatok lennének. A csizma lényegében helyreállíthatatlan méretváltozása pedig végleg magán viseli az értelmetlen háborús rombolás következményeit, s ez a míves készítéstechnikán és pazar díszítésen túl, szintén közvetítendő információ a jövő kutatói, ill. látogatói számára.

A tárgy restaurálására a Magyar Képzőművészeti Egyetem és Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében folyó tárgyrestaurátor-képzés keretében, a 2004/05- ös tanévben került sor. A diplomamunka témavezetője Kissné Bendefy Márta, konzulense dr. Járó Márta volt.

A fotókat készítette: Nyíri Gábor (2., 3., 7. fotó) és a szerző (4.,5.,6. fotó)

7. A csizmapár restaurálás után. Pair of boots after restoration.

126