Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Brenner Róza: Magas hőmérsékleten zsugorodott és deformálódott XVIII. századi bőrcsizma restaurálása

A kísérlethez felhasznált ragasztók:

a) Lascaux 498 (keményebb akril ragasztó)

b) Lascaux 360 (lágyabb akril ragasztó)

c) rizskeményítő (sűrű)

A kísérlethez használt ragasztókeverékek:

I. ) Lascaux 498

II. ) Lascaux 498 : Lascaux 360 = 3 : 15

III. ) rizskeményítő

IV. ) rizskeményítő : Lascaux 498 = 1:1

V. ) rizskeményítő : Lascaux 498 = 2:1

VI. ) rizskeményítő : II. keverék = 1:1

VII. ) rizskeményítő : II. keverék = 2:1

A vizsgált szempontok:

a) nedves ragasztó kémhatása

b) megszáradt, majd újra nedvesített ragasztó kémhatása

c) szükséges kézzel összetartási idő a száradás kezdetekor

d) ragasztás erőssége

e) ragasztó által képzett film jellege

f) szakadás esetén a barkaréteget milyen mértékben tépi magával 2. táblázat A ragasztóvizsgálatok eredményének táblázatos összefoglalása

Ragasztó

pH

Ragasztó

pH

száradás után

Kézzel

összetartási

idő

Ragasztás

erőssége

(1.<7.)

Film átlátszósága és rugalmassága

d<7.)

Barkaréteg sérülésének mértéke

(1-<7.)

I.

8

7

10 mp

1.Leggyengébb

1. Teljesen átlátszó és rugalmas

1. Nem sérült

II.

8

7

10 mp

2.

2.

2.

III.

7

7

40 mp

7. Legerősebb

7. Opálos fehér és törékeny

7. Legerősebben sérült

IV.

8

7

20 mp

3.

3.

3

V.

7,5

7

30 mp

5.

5

5.

VI.

8

7

20 mp

4.

4,

4.

VII

7,5

7

30 mp

6.

6.

6.

Az eredmények alapján a ragasztás erősségét tekintve az a következtetés vonható le, hogy mivel az akril ragasztó nagyobb móltömegű és jóval gyorsabban szárad, nem tud a rostok közé olyan mértékben bejutni, mint az egyébként sokkal több vizet tartalmazó, lassan száradó, kisebb móltömegű keményítő, így lényegében csak a két felületet rögzítve egymáshoz jóval gyengébb a ragasztás erőssége, széttépés esetén pedig egyáltalán nem sérül a barkaréteg. Ezzel szemben a keményítő igen erősen és biztonságosan ragaszt egymáshoz szépen illő bőrrétegeket, azonban a bőr rostjai közé bejutva a ragasztás sokkal erősebb, mint az irha- és a barkaréteg közti kötőerő, ezért ez utóbbit szakadáskor teljesen magával rántja.6

Az akril ragasztó viszonylag gyors száradását a kevesebb hozzáadott víz, ill. a benne oldószerként lévő, gyorsan párolgó ammónia magyarázza, ami feltehetőleg enyhe lúgosságát is okozza. Száradás során az ammónia elpárolgásával kémhatása semleges lett.

119