Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Bodorné Szent-Gály Erzsébet - Péterfy Dóra: Szűz Mária-szobor Tarcalról
SZŰZ MARIA SZOBOR TARCALROL Bodorné Szent-Gály Erzsébet - Péterfy Dóra A Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény egyik darabját, egy töredékes barokk Mária-szobrot konzerválási gyakorlat céljából választottuk ki és szállítottuk a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetébe. A 83 cm magas faszobor mindkét karja csonka volt. Már első látásra szembeötlött, hogy a szobrot valószínűleg eredetileg öltöztették, mivel a fején, nyakán és a ruha mély kivágásán kívül csak a cipők és a talapzat volt festett. A faragott, fűzöttderekú, bőszoknyás ruhát testetlenül hagyták. A szoboröltöztetés előzményei nagy valószínűséggel egészen az ősidőkre nyúlnak vissza. Ha ugyanis megnézzük a bármely, közelmúltig vagy akár máig fennálló törzsi társadalom emberábrázolásait, szembetűnő, hogy ezeket a figurákat gyakran textil ruhákkal ill. valódi ékszerekkel teszik életszerűbbé - s így feltételezhetjük, hogy ez az igény már a történelem előtti időkben is általános volt. Frazer: Aranyág c. művében' kora-ókori nyugat-ázsiai, ill. babiloni szertartásokról mesél, melyeknek öltöztetett szent-szobrok a főszereplői, de a Bibliában is találkozhatunk a bálvány-szobrok öltöztetetésével.2 A középkori szoboröltöztetések természetesen már a kereszténységhez kapcsolódnak, gyökerük pedig az ebben az időszakban oly kedvelt misztériumjátékokból is táplálkozott. A játék élő, jelmezes szereplőkkel, szobrok segítségével, de marionett bábukkal is történhetett. Valószínűleg maga a „marionett” szó eredete is a középkori bibliai bábjátékok gyakori szereplőjére - Máriára vezethető vissza.3 A 14-15. században már általános volt, hogy a nők ruháikat és ékszereiket ajándékozták tisztelt szentjeik figuráinak, amelyek mellé emiatt gyakran őröket kellett állítani. Esterházy Pál írása szerint pedig a Szegeden tartózkodó Mátyás király „az ama drága köntösit ki Tíz Ezer Tallérra böcsültetett, le-vetvén oda ajándékozná az Boldogságos Szűznek.” 89
