Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Heitler András: Bartolomeo Caporali Madonna a gyermek Jézussal című freskójának restaurálása

glória övezi. Mögöttük a bal oldalon egy másik, vörösen erezett márványlappal is díszített mellvéd húzódik, e felett távoli tájat látni, magas növésű fákkal. A kép restaurálás előtti, meglehetősen rossz állapotában is egyértelműen látható volt, hogy egy kivételesen szép, magasszintű festői tudással megalkotott festményről van szó.

A freskót a múzeum 1895-ben vásárolta Assisiben Paolo Lunghi kereskedőtől, mint Tiberio d’Assisi munkáját. A festmény korábbi sorsáról semmit nem tudunk, eredeti helye, előtörténete ismeretlen. Ca- porali szerzősége először 1924-ben merült fel, mikor Mario Salmi olasz művészettörténész az ő műveként határozta meg a Budapesten őrzött freskót.1 Bartolomeo di Segnolo di Giovanni, más néven Bartolomeo Caporali működéséről 1442-től kezdve vannak adatok: ekkor tűnik fel a neve először Perugiában, a festők céhének névjegyzékében. Születése 1420-körülre tehető, s halálának időpontja szintén bizonytalan: 1505 októbere előtt halhatott meg. Stílusának formálódására hatással volt Fra Angelico és Benozzo Gozzoli, részben Domenico Veneziano is. Pályája kezdetén kapcsolatban volt Benedetto Bonfiglivel, akivel együtt is dolgozott 1467-ben egy, a perugiai San Domenico templom számára készített művön. Érett korszakában határozottan felismerhető munkáin Perugino és Pinturicchio stílusának követése.2 Élete vége felé készült műveit a korábbiaknál erősebb naturalizmus jellemzi, stílusjegyei alapján a Budapesten őrzött freskó a mester e későbbi periódusához köthető.

Mint említettem, a kép történetéről írott források nem állnak redelkezésünkre. Ugyanakkor maga a műtárgy anyaga, szerkezete képes volt olyan részletekkel szolgálni, melyek alapján valamelyest többet tudunk korábbi sorsáról. Mikor a mű a Restaurátorképző Intézetbe került, a festék- és vakolatrétegek egy fakeretre erősített ritka szövésű fémhálóra felhordott gipszrétegbe voltak ágyazva. A teljes felületet repedések, törésvonalak szabdalták kisebb-nagyobb szigetekre. Súrló megvilágításban különösen jól lehetett látni, hogy ezek a szigetek egymástól szintben elmozdultak, s így a festmény eredeti sík felszíne erősen torzult. (2. kép) Mindezek a jelek arra utaltak, hogy a kép egykori leválasztása az eredeti falazatról, és átültetése a mozgatható hordozóra nem volt éppen zökkenőmentes.

A leválasztás műveletével kapcsolatban a legmeglepőbb felfedezést akkor tettük, mikor megkaptuk a Szépművészeti Múzeumban őrzött másik Caporali festmény (ltsz.1307) restaurálás előtti dokumentációs fotóit. Ekkor ismertük fel, hogy ez a Madonna-freskó, melyet képünkkel egy időben vásároltak meg

2. Súrló fényben készült felvétel. Jól látszanak a freskó felszínét szabdaló törésvonalak, az egymástól szintben elmozdult részek. Photograph taken with oblique light, clearly showing the break lines in the fresco surface and the movement of the broken pieces.

84