Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kovács Petronella: Gondolatok a 30 éves egyetemi tárgyrestaurátor képzés kapcsán
vezetői, Szalay Zoltán nyugdíjba vonulása, illetve Tímárné Balázsy Ágnes halála után (ők mindketten a nappali tagozaton is tanítottak) félállásaikra a festő-, és faszobrász-restaurátor szak oktatóit vették fel. így alakulhatott ki az a helyzet, hogy annak ellenére, hogy a Tárgyrestaurátor Szak hallgatóinak létszáma - 55-60 fő - eléri, illetve időnként meghaladja a többi restaurátor hallgatóét, az Egyetemi tanácsban a szak vezetője csak megfigyelői joggal vehet részt 23. A főiskolai restaurátorképzés szervezeti kereteit körvonalazó tervek 1971-ben a főiskolán megalapításra kerülő Restaurátorképző Intézetet és a KMI Muzeológiai Technológiai Osztályát - melynek „vegyész és tanári képesítésű szakemberei" látták el a képzőművész-restaurátor tanszék „hallgatóinak kémiai és anyagtan oktatását” - egy épületben kívánták elhelyezni. „A célszerűségből fennálló gyakorlat és az érdekazonosságból fakadó szükségesség indokoltan veti fel a főiskolai restaurátor tanszék bővítését általános restaurátori tagozattal. Ao. új feladat ellátása a Képzőművészeti Főiskola alkotóművészképző elsődleges profiljától elhatároltan megoldható az iskola szervezeti keretében, de elkülönülten működő Restaurátorképző Intézet (művészeti és általános restaurátor tagozattal) szervezésével. A Restaurátorképző Intézet megfelelő elhelyezésének biztosításáig az általános tárgyrestaurátorképzés a Főiskola és a KMI Muzeológiai Technológiai Osztály helyi adottságaihoz igazodik, közeli perspektívában pedig ennek új helyiségében nyer elhelyezést... Sürgető feladat a Restaurátorképző Intézet elhelyezésének végleges megoldása a Muzeológiai Technológiai Osztállyal történő együttes telepítéssel. Ezt indokolja egyrészt a Muzeológiai Technológiai Osztály tarthatatlan és elfogadhatatlan helyproblémája, másrészt a Restaurátorképző Intézet és a Muzeológiai Technológiai Osztály egymással való szoros kapcsolata, valamint az elméleti és gyakorlati képzés egymásrautaltsága... A restaurátorképző Intézet és a Muzeológiai Technológiai Osztály megfelelő elhelyezéséhez szükséges épület, illetve megfelelő alapterületű férőhely megszerzése érdekében mielőbb hatékony intézkedés szükséges.” (Tervezet a múzeumi általános restaurátorok főiskolai szintű képzésére. Aláírás és dátum nélküli fogalmazvány, hitelesítve 1975. április 23-án, feltehetően minisztériumi fogalmazvány 1971-ből) Ez már az osztály Kinizsi utcából a Könyves Kálmán krt-i épületbe való költöztetését vetítette elő. „Egy önálló szakmai „háttérintézmény” és egy egyetemi rangra emelt főiskola együttműködése látszott kibontakozni... 1972 november 8-án a Múzeumi Főosztály megvitatta a létrehozandó Múzeumi és Restaurátori Módszertani Intézet koncepcióját. ... Már bizonyossá vált, hogy az intézménynek székháza is lesz: a Néprajzi Múzeum Könyves Kálmán körúti kiürülő épülete! 1973 szeptember 3-án ennek az épületnek 2450 m! hasznos alapterületére készítettük el a funkciók szerinti hasznosítási tervet”...”... a minisztertanács 1975 őszén hozott határozata... a Természettudományi Múzeum Növénytárának a Vajdahunyadvárból a Könyves Kálmán körúti „megüresedett” néprajzi múzeumi épületébe történő átköltözését írta elő”. így „az MRMK igényeit kielégíteni már nem lehetett, 1000 m2-re redukálódott.” 1976 nyarán újabb remény csillant fel a terület növelésére, mivel az épületből kiköltözött nyomdaipari szakiskola helyén 1000 m2 terület szabadult fel. Azonban a megürült helyiségekbe gyors és gépíróiskola költözött. „1976 őszére tehát már meglehetősen világossá vált, hogy az alapításkor kitűzött nagyvonalú célok megvalósítása sorozatosan akadályokba ütközik” (Éri István: Egy koncepció és az ő buktatói avagy adalékok a honi restaurátorképzésünk történetéhez. 1994) Ugyanígy nem sikerült megszerezni ezt a területet, az 1990-es években a gépíróiskola kiköltözése után, mert az épület kezelési jogát az Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár kapta meg, elfoglalva a rendelkezésre álló helyiségeket, sőt, azóta az osztály akkori területeiből is elvettek. A kulturális tárca a kilencvenes évek végén a Magyar Képzőművészeti Egyetem számára átadott az Epreskert szomszédságában egy épületet, az ún. Feszty házat a tárgyrestaurátor oktatás hely-problémáinak megoldása céljából, azonban ebben először a festő- és szobrászrestaurátorok elhelyezését kívánták megoldani, majd mivel erre a célra kicsinek bizonyult, a doktori iskola kapott benne helyet. 24. „Bolognai folyamat - Egy egységes európai felsőoktatási térség létrehozásának céljával 1999- ben európai oktatási miniszterek aláírják a Bolognai Nyilatkozatot, amely szerint a folyamatba bekapcsolódó államoknak (jelenleg 33 ország) 2010-ig ki kell építeniük az új képzési rendszert, 2005-re pedig jelentést kell készíteniük, miként haladnak az átállással. Időközben a 2003-as Berlini Konferencia ráadásul a felgyorsítás mellett döntött, és a legfontosabb bolognai tételek bevezetését 2005-re tette. Ezek a következők: könnyen összehasonlítható végzettségek rendszere, kétszintű képzés, egységes kreditrendszer, oklevél melléklet-rendszer, a mobilitás támogatása, a szociális dimenzió erősítése, minőségbiztosítás, az oktatás és a gazdaság kapcsolatának szorosabbra fűzése, az európai dimenziók támogatása, az élethosszig való tanulás elterjedésének segítése, a térség vonzerejének és versenyképességének növelése. A folyamattal 60
