Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Morgós András: A restaurálás története a Magyar Nemzeti Múzeumban 1960 előtt

Kisegítő Üzemekben helyettesem Martinszky Jánosné” aláírás Baky Győző osz­tályvezető. (1952. június 18.) Összefoglalva: Baki Győző 1951-től szakmai téren vezette a múzeum Műhely Részlegét (Kisegítő Üzemeknek is nevezték). Ez magába foglalta a Restauráló Üzemet (kerámia, fém- és galvanoplasztikai, bútor, valamint metszetrestaurátor részlegek (műhelyek), tehát a múzeumon belüli összes restaurátort, valamint néhány egyéb munkát végző munkatársat, pl. a fotóműhelyben dolgozó Karáth József vagy Formanek Ferenc karbantartó-asztalos szabadságát is Baki enge­délyezte. Egy darabig külön működött az 1953 elején Doleviczényi László veze­tésével megalakított és július 1.-től Baki irányítása alá helyezett és az osztályba beolvasztott Országos Restaurátor Műhely (Vidéki Központi Restaurátor Mű­hely) 1953. január 1.-től feltehetőleg már nem csak szakmai, hanem adminiszt­rációs téren is feladatul kaphatta az osztály vezetését (erre utalhat a Baki önélet­rajzában szereplő 1953. január 1.-időpont). 1952 nyarán a más osztályokon dolgozó restaurátorokat a Restaurátor Osz­tály alá rendelték. Az 1952. június 2.-i osztályvezetői értekezleten Tápai Szabó Gabriella - a Történeti Tár vezetője - a következőkre kérte a főigazgatót: „Mint­hogy a metszettisztító műhely munkásságát érdemlegesen ellenőrizni senki sem tudja, ezért az érdekelt dolgozók felkérik Fülep főigazgatót arra, hogy a met­szettisztító műhelyt is felügyeleti és ellenőrzési célból helyezze a Központi res­taurátor műhely alá.” (iratszám nélküli irat) Az intézkedésről a főigazgató 1952. június 2.-án írt levelében (863-01-129-1952 Főig) értesítette Ipacs Pál metszet­restaurátort: „... a Történeti Képcsarnok metszettisztító műhelyét a Történeti Múzeum központi restaurátor műhelyek felügyelete és ellenőrzése alá rende­lem.” „Az intézet vezetője egyúttal elrendeli azt is, hogy július 1 .-tői az asztalos­műhelyek részére is dolgozzon ki a Központi-műhely vezetője határidős és személyre bontott munkatervet.” (iratszám nélküli irat) Tamás Györgyöt (érmek tisztítását végezte) „áthelyezik a restaurátor műhely­be, de azért továbbra is az éremtár hivatalsegédje marad. Munkarendjét és munkatervét az Éremtár állapítja meg.” (1952. augusztus 4.-én tartott osztályve­zetői jegyzőkönyv) A II. világháború után először 1952-ben vetődött fel vegyész szakértő alkal­mazása és kémiai laboratórium létesítése (1952. augusztus 4.-i osztályvezetői értekezlet jegyzőkönyve). Vegyész szakértőként a debreceni múzeum vegyész­restaurátora Ditrói Béláné31 személye került szóba. Sajnos az ötlet nem vált va­lóra. Ezt követően 1956-ban újból felmerült a vegyész szakértő alkalmazása. Ekkor rövid időre Hasznos Zsigmondné32 került alkalmazásra. 1957-ben a Restaurátor Osztályról Majhen Menyhért bútorrestaurátor az Újkori Osztályhoz és Ipacs Pál metszet restaurátor a Történeti Képcsarnokhoz került „a munkamenet jobb összehangolása miatt”. A Történeti Képcsarnok gyűjteménye legalább egy festőrestaurátor alkalma­zását kívánta. Erre többször történt próbálkozás, de hosszú távon nem sikerült a kérdést megoldani. A M. Nemzeti Múzeum Tanácsa 1949. október-december hónapokra ideiglenesen alkalmazta Tikáts Adolf3 festőrestaurátort (Képcsarnok 35

Next

/
Thumbnails
Contents