Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Morgós András: A restaurálás története a Magyar Nemzeti Múzeumban 1960 előtt
Restaurálás az 1940-es évek elején Ebben az időszakban több jelentős fejlemény következett be a restaurálás terén a múzeumban. Ezek között említést kell tennünk a metszetrestaurátor műhely létrejöttéről, a fémkonzerválás új eljárásainak megismerését célzó Fettich tanulmányútról, valamint a legfontosabbról, Baki Győző, korábban tuniszi restaurátor belépéséről. Az Ipacs-féle metszetrestaurátori műhely Ipacs Pál22 korábbi kisegítő szolga, majd II. o. altiszt 1940-ben grafika restaurálási ismereteket tanult a kor elismert grafikai restaurátorától Vári Bálinttól23, aki ekkor hazánkban egyedül dolgozott e témában. 1941 elején létrejött a múzeumban az egyszemélyes metszetrestaurátori műhely, ahol az 1960-as évek elejéig Ipacs végezte a metszetek és grafikák restaurálását. Fettich Nándor fémkonzerválási tanulmányútja a müncheni műemlékvédelmi HIVATALNÁL (1941) A főigazgató megbízásából 1941 januárjában Dr. Fettich Nándor*4 múzeumi őr németországi útján felkereste a müncheni műemlékvédelmi hivatal konzerválás! laboratóriumát, hogy a „rozsdás és elrozsdásodott vasrégiségek konzerválásának eljárását tanulmányozza” (41-1941 Főig). Itt megismerte a legújabb és legjobbnak mondott eljárásokat és tárgyakon láthatta azok eredményét. Tapasztalatait a következőkben foglalta össze: „Teljesen átrozsdásodott vastárgyaknál csak arról lehet szó, hogy fennmaradásukat meghosszabbítsuk. Ahol az egészséges vasmag teljesen megsemmisült, ott végleges biztosításról nem lehet beszélni. Ellenben ahol még van mag, ott a tárgy fennmaradása biztosítható. A rozsdás, vagy elrozsdásodott tárgyat desztillált vízben kell kifőzni. Ezután mechanikai módszerrel kezelik (kefe). Igen praktikus az elektromos árammal hajtott kis kerek köszörű, amellyel finoman lehet dolgozni. A preparálás nem prafinnal, hanem „Garan” nevű szerrel történik, melyet direkt e célra gyártanak. A tárgynak teljesen száraznak kell lenni. Izzadt kézzel sem szabad hozzáérni, mert akkor a „Garan” nem fogja. A „Garan” nevű lakkot nagyobb tálba kell önteni, a tárgyat bele kell tenni és pár percig (míg a légbuborékok elmennek) benne hagyni. A légbuborékocskákat ecsettel kell eltávolítani. Kiemelés után dróton szárítani. Magától megszárad cca fél óra alatt, de természetesen pár óráig is lehet hagyni. A helyiségnek pormentesnek kell lennie, nehogy poros legyen, míg nedves. A „Garan”-t gyártja: Firma Erwin Kricheldorf, München 13, Apianstr 1. Parafin-kezelés azért rossz, mert zsírossá teszi a felületet. A port könnyen magához veszi s a tárgyat többé a portól nem lehet megtisztítani. Bizonyos idő múlva piszkos-szürke lesz a tárgy. Az is hátránya a parafinnak, hogy tudományos vizsgálatra alkalmatlanná teszi a tárgyat. Az ajánlott szerrel mindezek a hátrányok kiküszöbölhetők. 25
