Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Morgós András: A restaurálás története a Magyar Nemzeti Múzeumban 1960 előtt

telét: „Miután e minden tekintetben kitűnő, joggal mondhatom, országos hírű múzeumi preparátor és fényképész megnyerése az átrendezés alatt álló érem- és régiségtárra rendkívüli nyereség lenne...” 1920. július 1.-vel a m. kir. vallás- és közoktatásügy miniszter Lehoczkyt szolgálattételre az Érem- és Régiségtárba rendelte. 1921-ben a Régiségtárban feladata a fényképezés, gipszöntés és vastárgyak restaurálása volt (K726-1921-45, K 726-1923-135). A „menekült kolozsvári múzeumi és egyetemi laboráns”, l.o. műszaki altiszt fényképezési és konzerválási munkákat végzett (1930.-évi jelentés TO)

Lehoczky 1933-tól nyugállományba vonulásáig (1938) már nem restaurált, munkaidejét lefoglalták a megsokszorozódott fényképészeti munkálatok (1-1934 TO). Ekkor „A fényképészeti laboratórium nemcsak az osztály szükségleteit látta el, hanem külső és külföldi tudományos cél szolgálatában is tevékenykedett.” (40-1935 TO)

Restaurálás az Érem- és Régiségtár három részre szakadása után

1926-1944 között a múzeumban

A könnyebb átláthatóság érdekében az 1926-1944 között működött restaurátorokat és restaurátori műhelyeket a 2. Táblázat foglalja össze.

Fontos változás következett be a Magyar Nemzeti Múzeum szervezeti felépítésében 1926-ban, amikor az Érem- és Régiségtár 117 évi fennállás után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1024/1926 lll.b. számú, 1926. június 30-án kelt rendeletével három részre szakadt: az Éremtárra, a Régészeti Osztályra és a Történeti Osztályra. Kleberlsberg Kunó a vallás- és közoktatásügyi miniszter az Érem- és Régiségtár igazgatójának Varjú Elemérnek írta:

„Hivatkozással folyó évi április 30.-án 208/1926.sz. alatt kelt felterjesztésére, elrendelem, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának adminisztratív vezetése a szervezeti kérdés érintetlenül hagyása mellett három részre oly módon bontassék szét, hogy a kereszténykori emlékeket magábafoglaló magyar históriai osztály önállósíttassék és annak vezetését továbbra is Varjú Elemér nemzeti múzeumi igazgató, mint az osztály igazgatója lássa el, az ar- chaeologiai és numizmatikai anyagból archaeologiai osztály létesíttessék oly módon, hogy a Nemzeti Múzeum főigazgatójának irányítása mindhárom osztályra egyaránt kiterjedjen.”

Az 1926-os év második felét a szétválasztás végrehajtása csaknem teljesen igénybe vette. Ez a gyűjteményi anyag, a felszerelési tárgyak, a bútorzat, az eszközök és a könyvtár megosztása mellett a személyzet megosztását is jelentette, így érintette a segédszemélyzetet, a restaurálást végzőket is.

A szétválasztás előtti utolsó évben (1925) a következő restaurálást végző műszaki laboratóriumok és műhelyek működtek az Érem- és Régiségtárban:

1. Konzervátori laboratórium (Festészeti Laboratórium), vezetője Dr. Véli László

2. Mechanikus műhely, vezetője Kemény József mechanikus

3. A preparátori laboratóriumban dolgozott Lehoczky András I. o. műszaki altiszt

4. A fényképészeti laboratóriumban dolgozott Lehoczky András I. o. műszaki altiszt

5. Az asztalosműhelyben dolgozott Majhen Menyhért II. o. műszaki altiszt

(Varjú Elemér igazgató jelentése a Történeti Osztály 1930.-évi munkájáról, 113-1931 TO)

19