Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Koppán Orsolya: Egy 18. századi aranyozott, festett bőr miseruha restaurálása
barka sok helyen lekopott, ezért a likker nagyon megsötétíti a felületet, aminek következtében megváltozhat a miseruha egész jellege, megjelenése. A likker károsíthatja magát a festékeket is, erre különösen a zöld olajfesték érzékeny. Ugyanis a szabad zsírsavak a zöld pigmentekkel reakcióba léphetnek, pasztaszerűen elkenődő, szerves réz korróziós terméket hozva létre. A miseruha nedvesség hatására kissé deformálódott, különösen a hátlap és a róla levágott vállpánt illeszkedési felületénél, illetve erősen meghullámosodott a hátlap középrésze. A deformációk megszüntetéséhez szükség volt a bőr meglágyítására annak közvetlen nedvesítése nélkül. Ezért a bőrlapokat féligáteresztő (a felvett nedvességet pára formájában leadó), kétrétegű poliészter fólia (Sympatex) segítségével lágyítottuk. Először polietilén fóliával bevont nagyméretű polisztirol (Hungarocell) lapra fektettük húsoldalával lefelé a kazula darabjait úgy, hogy a hátlaphoz hozzáillesztettük a megmaradt vállpántot. A bőrlapokra Sympatex- fóliát terítettünk, erre a desztillált vízzel átnedvesített szívópapírokat. Végül az egész „szendvicset” polietilén fóliával letakartuk, és egy - másfél órán keresztül így hagytuk. A bőrlapok viszonylag gyorsan felvették a nedvességet és meglágyultak. Témavezető tanárommal a bőrlapok középrészétől kiindulva, a feszültséget egyenletesen elosztva, kezünkkel a szélek felé simítottuk, igazítottuk, gyengén nyújtottuk a bőrt. Közben az eredeti öltéslyukakba, kb. 1 cm-es távolságban rozsdamentes rovartűket szúrva, rögzítettük a bőrlapokat a Hungarocell lapra. (5. kép) Mivel a miseruha eredeti vászonbélése elveszett, ezért a formára igazításnál a kazula eredeti méretét nem kellett figyelembe venni. A hátlapot többször kellett párásítani és kitűzni, mert a vastagabb középrészen (itt erősítették meg eredetileg a készítéskor) erősen hullámos volt a bőr. Ezt az erős deformációt csak fokozatosan lehetett csökkenteni, kisimítani. Letakarva hagytuk lassan megszáradni a bőrlapokat, kitűzve maradtak napokig, hogy megszokják és megtartsák új formájukat. A bőrlapok szélei több helyen szakadozottak voltak. A varráslyukak több helyen átszakadtak, feltehetőleg akkor, amikor a miseruha eredeti bélését kibontották. Az előlapon is volt egy nagyobb és egy kisebb szakadás. A hátlapon és a vállpánton pedig olyan területek, ahol eleve gyengébb minőségű, puha tapintású, gyengébb megtartású volt a bőr. Ezeket a területeket bőrrel kellett megerősíteni. A nagyobb szakadásokat összehúztuk, összeragasztottuk, bőrcsíkokkal alátámasztottuk. Ehhez elvékonyított növényi cserzésű borjúbőrt választottunk, melyet Ciba Irgaderm fémkomplex színezékkel az eredeti bőrhöz hason5. A helyére igazított és kitűzött vállpánt súrlófényben Photograph taken with oblique light showing the tailored shoulder strap pinned on. 146