Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Fabók Balázs - Schrett László: Egy "megmentett műkincs" : a pomázi Szent István-templom rokokó szószékének restaurálása
feltehetőleg tévedésből kerülhetett, esetleg átfestéskor az egész felületet aranyozni akarták. Ez a réteg végül is szikével került lebontásra, a problémásabb részeken vízzel duzzasztottak. A művelet nehézségét az adta, hogy a változó vastagságú réteg alatt sok helyen felpuhult eredeti festés és alapozás igen könnyen sérült. Az átfestés eltávolítása után láthatóvá vált a márványfestés védőbevonataként felhordott, elöregedett fehérje védőréteg. Az öregedés során bekövetkezett színváltozás miatt a vastagabb ecsetvonásokkal lakkozott részeken sötét, barnás sávok jelentek meg. Ez esztétikailag oly mértékben rontotta a tárgy megjelenését, hogy a lakkréteg eltávolítása mellett döntöttünk14. Az azonos kötőanyagú rétegek erősen összeépültek, így mechanikus módon nem lehetett azokat szétválasztani, vízzel feloldva pedig az egyenetlen vastagságú lakkréteg alatt felpuhult az eredeti festékréteg is. Olyan oldószert kellett tehát keresni, amely felpuhítja a fehérje lakkréteget, nem hatol túl mélyre, és viszonylag hamar elpárolog a festékrétegből. Oldószer Oldódás mértéke Desztillált víz + NaCI oldat (melegen) + 4Dimetil-formamid + + Aceton + Aceton + Víz ++ Tetrahidrofurán + + Tetrahidrofurán + Víz + + + Tetrahidrofurán + Toluol + Zoom tisztítószer'5 + + + Ammonium-hidroxidHangyasav +++++ Hangyasav + Víz + + + 1. Táblázat Az elöregedett fehérje lakkréteg leoldásához kipróbált oldószerek. A kipróbált anyagok a fehérje réteg oldódásához szükséges mennyiségben és kellő ideig a felületen tartva túl mélyre hatoltak a festékrétegbe, amely így a lakkal együtt felpuhult. A legjobb eredményt a Zoom tisztítószerrel értük el, vékony rétegben a felületre permetezve, rövid idő múlva le lehetett dörzsölni a felpuhult lakkréteget. A festékréteg sérülése nélkül a lakkréteg teljes eltávolítása nem lett volna lehetséges, ezért azt csak egyenletes vastagságúra vékonyítottuk úgy, hogy esztétikus, látványában egységes felület alakuljon ki. A rétegvizsgálatok eredménye szerint mind az eredetit, mind a rajta lévő átaranyozást fehérje kötőanyagú krétaalapra rakták. Szikével csak ott sikerült szétválasztani a rétegeket, ahol a felső már amúgy is felvált. Vízzel ugyan fel lehetett puhítani a változó vastagságú átalapozást, de a vékonyabb részeken felpuhult az eredeti alap is és könnyen sérült az aranyréteg. Végül is a felső réteg hőlégfúvóval történő óvatos melegítése16 vezetett sikerre, a felvált felső réteget szikével bontva le. Megfigyeléseink szerint ez a módszer azért lehetett eredményes, mert a hő megömlesztette az eredeti aranyozáson lévő gyantabevonatot, és az így elváló felső alapozásréteg fehérje kötőanyaga is meglágyult. A 131
