Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Antal Mariann: Egy scagliola asztallap restaurálása
Ragasztás, töredékek azonos szintbe hozása A töredékek stabilan kötődtek a fakerethez, ugyanakkor 1-2 mm-es elcsúszások voltak közöttük, a vízszinteshez viszonyítva. A törött darabok ragasztása tehát nem volt elképzelhető a töredékek elmozdításával, csak ragasztó becsor- gatással a rések közé. A szintbeli eltérések javítását az alacsonyabban fekvő részek faékekkel történő emelésével és szorítok alkalmazásával sikerült megoldani. Mivel csak nagy erővel lehetett az elcsúszott részek helyzetét korrigálni, ezért olyan ragasztóra volt szükség, amely nagy ragasztószilárdsággal rendelkezik ahhoz, hogy a szorítás során bevitt feszültségeket elviselje, a törött darabokat megtartsa a rájuk kényszerített, szintbe hozott új állapotban. A választás az Araldit 2020 epoxi műgyantára esett, mivel alacsony viszkozitása lehetővé teszi azt, hogy a szűk résen befolyjon, ragasztószilárdsága pedig a próbadarabokon kielégítőnek bizonyult. A ragasztás színoldalról történt, mert a szintbeállítás csak így volt követhető. A repedések mentén le kellett védeni a felszínt, ehhez a bankjegyragasztó alkalmasnak bizonyult, melyet a rések fölött szikével fel lehetett vágni, és a ragasztót injektálva bejuttatni a résbe. A ragasztófelesleg eltávolítása etilacetát- tal történt. Néhány helyen teljes mélységben sikerült bejuttatni a ragasztót, és megjelent a hátoldalon is. A biztonságos mozgathatóság érdekében szükség volt hátoldalról statikai megerősítésre is. Az asztal tömege nagy, 50-60 kg, mozgatáskor a rugalmas fakeret enyhén meghajlik, a merev műmárvány lap a ragasztások mentén könnyen eltörhet. Ezért hátoldalról keresztülmenő, a repedéseken besüllyesztett rozsda- mentes acélcsapokkal történt a törött részek stabilizálása. Az asztallap elülső szélén, a fenti törésektől függetlenül egy vékony repedés mentén a felszín kb. fél cm-t felemelkedett az eredeti szinthez viszonyítva. A műmárvány felszín visszanyomásához szükség volt az alapozó réteg vékony fúróval való megbontására. Közben előtűnt a felszínt egészen megközelítő rozsdás vas, mely fogtechnikai csiszolóba fogható pici vágókoronggal könnyen eltávolítható volt. A feltáskásodott rész benedvesítve, enyhe nyomást alkalmazva került vissza eredeti helyére. Kiegészítés A kavicsos alapozó réteg hiányainak pótlásához hasonló megjelenésű és keménységű enyves gipszhabarcs készült, kavics, homok és mészkőőrlemény adalékokkal. Visszakaparás és száradás után a vékony műmárvány réteg felhordása következett. A műmárvány előállításához különféle próbák készültek. Ezek vonatkoztak a felhasznált gipszre (modellgipszek: rudabányai, Knauf, fogorvosi gipsz, 380°C- on újraégetett, timsóval kezelt-újraégetett), az alkalmazott enyv minőségére (csontenyv, bőrenyv, nyúlenyv, zselatin), töménységére és az alkalmazott pigmentekre, színkeverékekre. 120
