Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Fehér Ildikó: Gótikus allegóriák: művészettörténeti észrevételek egy freskóciklus restaurálásához

A vásárlási dokumentumokból megtudjuk, hogy Pulszky, valószínűleg a freskók rossz állapota miatt, már csak huszonnégy allegóriát vásárolt meg. Szeretnénk kiemelni azt a tényt, hogy Pulszky Károly még eredeti helyükön, “lábon”

látta a freskókat. Ugyanis felismervén az allegóriák művészeti értékét, nem csak a vételárat fizette ki értük, de ő rendelte meg huszonhárom freskó nádfonatú vakolatról való leválasztását és átültetésüket rézdrótháióra, az ekkor tizenöt lemeszelt nőalakról a meszelés eltávolítását, sőt - nyilvánvalóan a tulajdonos kérésére -, az eredeti hordozó, a gerendázat megtisztítását is. Mindezekről a munkálatokat elvégző restaurátor, Brigi Domenica számára a vásárlás után egy évvel, 1895-ben kiállított kifizetési jegyzékből értesülünk.5

A töredékekkel kapcsolatban felmerülő egyik legnehezebb kérdés az allegóriák ikonográfiái meghatározása. Volt, aki a Hét szabad művészet allegóriáját látta a nőalakokban, mások, Giovanni Previtali véleményét elfogadva, kardinális és teológiai erények ábrázolásának tartották a sorozatot, amelyet kiegészít a Vita activa és a Vita contempla- tiva allegóriája.6 Previtali szerint eredetileg a hét erényt analóg ellentétpárja, a hét főbűn

kísérte, amely töredékeiben a fennmaradt sorozatban is megtalálható. Previtali meghatározását az újabb kutatások eredményeként annyiban szeretnénk kiegészíteni, hogy a Castitas (Itsz.: 1261.), a Sapientia (Itsz.: 1262), és a Prodigalita’ (ltsz.:1363) megszemélyesítése is fellelhető a sorozatban. Az allegóriák azonosításában sokat segítenek a kísérő feliratok, amelyeket, Sapientia latin nyelvű feliratának kivételével, az ismeretlen szerző a trecento és a quattrocento idején használatos közép-olasz nyelvjárásban írt. A verseket Mario Salmi közölte először 1954-ben.7

8. A Remény allegóriája (részlet), letisztított állapotban (restaurálta: Pásztor Gábor). / The figure of allegory of Spes, detail, cleaned (conserved by: Pásztor Gábor).

72