Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Ádám Ágnes: Bizánci kötés: 13-14. századi szerb kódex restaurálása
Számtalan kérdés vetődött fel a keletkezésével kapcsolatban. Egy bizonyos: a korai részeket semmiképpen sem Magyarországon másolhatták. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kódex egy Szerbia területén lévő jelentősebb scriptoriumban készülhetett. A Magyarországon működő ortodox kolostorok (Ráckeve 1440-től, Dunaföldvár, Adonyi szerb-ortodox templom: helyi könyvelosztó központ) kapcsolatot tartottak fenn a bizánci szerzetesekkel, kolostorokkal, műhelyekkel. Magyarországon már a nyugati és a keleti egyház szétválása (1054) után is feltételezhető szláv írásbeliség, amelyben szerepet játszhattak a dinasztikus kapcsolatok és a különböző betelepítések is. (Például II. Béla felesége, Ilona, Uros szerb fejedelem lánya volt.) A későbbiekben, az 1389-es rigó3. A könyvtest pergamenből és papírlapokból áll. The body of the book is made up of parchment and paper sheets. mezei csatavesztés, és a középkori szerb állam összeomlása utáni török veszély miatt, döntő szerep jutott a királyi dunai flotta szolgálatában lévő szerb lakosságnak. Ráckeve jelentős egyházi központtá fejlődött, a szerbek I. Ulászló magyar királytól kiváltságjogokat kaptak. A törökök betörése, majd Buda eleste után (1541) a szerb lakosság nagy része Komárom és Győr városába költözött, az ortodox szellemi központ a grábóci kolostor lett (1585). 1690-ben a törökök ismét elfoglalták Belgrádot, így egy újabb áttelepülési hullám indult meg. Az új székhely Szentendre lett, szertartáskönyvekre is szükség volt. Feltételezhető, hogy a Lórévi kódexet, kódexrészeket, Magyarország területére valamelyik áttelepülési hullám alkalmával hozhatta magával valaki. Lórév Ráckeve közelében van, de Adony is szóba jöhet. Az átkerülés időpontja valószínűleg a rigómezei csatavesztés, a középkori szerb állam összeomlása utáni időszak lehetett. A restaurátor ma már nem nélkülözheti a munkájával kapcsolatos tartalmi, írástörténeti, technikai kutatási eredményeket, csak úgy lehet megérteni a bizánci kötéstechnikához, a hagyományokhoz való ragaszkodást. Kötéstechnikai jellemzés és állapotleírás A könyv mérete: 6,5x18,5x23,5 cm, a fatáblák vastagsága cc. 0,8 - 1 cm. A kötéstáblák mérete eredetileg valószínűleg megegyezett a könyvtesttel, de e kódex esetében mindhárom oldalon kilógtak a lapok, különösen a hosszanti metszésoldalon. A diófából készült vastag fatáblákat keresztszálirányban rögzítették rá a könyvtestre, mindkettő széthasadt. A vaknyomással díszített barnás-bordós színű kecskebőr borítás nem bírta a kötéstáblák száradás miatti 57
