Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Lakatosné Pammer Gabriella: A bronzkor kemencéje: funkcióvizsgálat kísérleti régészeti módszerekkel

végleges formában. Besimítás, az esetleges repedések eltüntetése. A kemence körüli tapasztott padló elkészítése. Felhasznált idő: 24 óra + 7 óra előkészítés (tereprendezés, paticsos massza keverése).

A kemence kipróbálására a Régészeti Parkban végzett kerámiaformázási kísérletek alkalmával került sor (résztvevők: Csupor István néprajzkutató fazekas, Antoni Judit régész és jómagam). A kemencében bronzkori és vaskori agyagedény-másolatokat égettünk. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a kemence ebben a formában is használható volt kerámiaégetésre, bár méretei és formája nem ideálisak erre a célra. A füstelvezető nyílás inkább hátráltatta az égetést, nem biztosított megfelelő huzatot a kemencének. Az égetés kb. 8 órát vett igénybe (a felfűtés kezdetétől a nyílások elzárásáig), ami Csupor István szerint kb. 2 órával több, mint a más hasonló típusú kemencében történő égetés. Égetéskor a kemence nem egyenletesen melegedett fel (a maximális hőmérséklet 750 °C és 900 °C között mozgott). Nehéz volt a viszonylag széles nyílású égetőtér beborítása törött cserepekkel és agyaggal.

Főzési célra 2003 őszén, a kísérleti régészeti oktató napok keretén belül használtuk a kemencét. Egy kb. 5 liter űrtartalmú bronzkori fazék másolatában főztünk csirkehúsból, hagymából és fűszerekből álló ragut. A fazekat az étel hozzávalóival együtt, hidegen helyeztük a rostélyra, ezután gyújtottunk be a kemencébe. A program ideje alatt nem volt módunk a hőmérséklet mérésére. A felfűtés és a főzés nehézségek nélkül folyt, az étel egy óra alatt elkészült.

12. A rekonstrukció használata főzésre. / Cooking in the reconstruction.

Az eltelt négy év tapasztalatai, az anyagvizsgálati eredmények, a rekonstrukciós munkák és kísérletek alapján számunkra egyértelművé vált, hogy a rostélyos kemencét tűzhelyként, azaz főzőkatlanként használták a teli település lakói. A rekonstrukció megépítése és kipróbálása sok új információval szolgált, de természetesen sok új kérdést is felvetett. A főzőtűzhely körüli átégett tapasz- tások és agyagos hozzáépítések funkciójára csak a további rekonstrukciók és használatuk deríthet fényt.

Köszönet Dr. Földvári Máriának (Magyar Állami Földtani Intézet) és Sajó Istvánnak (Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutató Intézet) az anyag- vizsgálatok elvégzéséért, és a munka során nyújtott segítségéért. Köszönet Berzsényi Brigittának az archeobotanikai vizsgálatok elvégzéséért, valamint Duma Györgynek a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete nyugalmazott főmunkatársának a szakmai segítségért és a hasznos tanácsokért.

36