Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Lakatosné Pammer Gabriella: A bronzkor kemencéje: funkcióvizsgálat kísérleti régészeti módszerekkel
a kemence falához csak egy kis ponton kapcsolódott. Dőlési szögét, magasságát a fotók és rajzok alapján rekonstruáltam. A kemence hiányos részeinek kiegészítéséhez modellgipszet és agyagot használtam. Ott, ahol a kiegészítés a tárgy stabilitását biztosította, gipsszel dolgoztam (pl. hiányos oldalfal, a perem az ismert magasságig, a tüzelőnyílást tartó elem valamint a kör alakú füstelvezető nyílás hiányai). Agyaggal dolgoztam minden olyan esetben, ahol a gipszes kiegészítés túlságosan eltakarta volna az összeépített eredeti elemeket vagy számítani lehetett a kiegészítés későbbi módosítására. Agyagból készült a tűztér alja a meglévő beépített töredékekkel, a tüzelőnyílás és a kemence fala közötti hiányok, valamint az összes járulékos részek, pl. a kemence körüli tapasztott padló 6. Gipszes és agyagos kiegészítések alkalmazása. The application of plastery and clayey completions. is. A kiegészítésekhez használt agyagkeverék összetétele: kb. 4 rész száraz, apróra zúzott fazekas agyag, 1 rész homok, víz, és benne oldott kevés karboxi- metil-cellulóz. Az így készített agyagmassza jó formálhatósága, száradás közbeni minimális repedezése miatt jó választásnak bizonyult. A gipszes kiegészítéseket utólag plextolos temperával, az agyagos felületeket pedig agyagpépbe kevert földfestékkel retusáltam. Kemence vagy tűzhely? Rostélyos kemencénk különlegességét az adta, hogy funkciója nem volt tisztázott. Szerkezeti felépítése alapján feltételeztük, hogy valamilyen ipari használatra készítették. A kemence körüli két rétegű (megújított) sárga padló pedig beltéri elhelyezést, és hosszabb idejű használatot feltételezett. Paticsos tapasztással az őskorban több hasonló formájú, de eltérő rendeltetésű építmény készült (Kovács, 1977.). A sütő-főző tűzhelyek, a fazekas kemencék és az olvasztó kemencék mindegyikében hőt fejlesztettek, hasznosítottak és tartottak meg bizonyos ideig. A formabeli különbségek speciálisan az adott funkcióhoz igazodva alakulhattak ki, de a többfunkciós használat is feltételezhető. Mivel a leletek túlnyomó része igen töredékes állapotban kerül elő, a funkciót tekintve a régészek között gyakran eltérő vélemények születnek. Az egyes feltevések igazolásának lehetséges módja az anyagvizsgálatokon 28
