Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kralovánszky Mária: Tüll, selyem, történelem : Rhédey Klára díszruhájának restaurálása
TULL, SELYEM, TÖRTÉNELEM Rhédey Klára díszruhájának restaurálása Kralovánszky Mária 1992-ben egy lelkes és elszánt fiatalember kereste fel a Nemzeti Múzeum textilgyűjteményét egy bőröndbe zárt ruhával. Baján László azt szerette volna, hogy családi örökségét, Rhédey Klára ruháját restauráljuk, hogy megmentsük, ill. hordhatóvá tegyük. Miután kitárult előttünk a viselet a maga szépségében és romjaiban, rögtön tudtuk, hogy nem mindennapi kincset hozott. Azt is azonnal láttuk, hogy ez a ruha nem viselésre való, hanem kiállításra. A családi hagyomány szerint a ruha Rhédey Kláráé (1809-1868) volt. A viselet darabjai nem egy időben készültek. A vállfűző arany és ezüst fonallal átszőtt színes virágos szövete 1730-1750 közötti francia vagy német termék, míg szabása jellegzetesen magyar. Valószínűleg Mária Terézia udvarában viselte Rhédey Klára nagyanyja, Teleki Sámuel, erdélyi kancellár felesége, Bethlen Zsuzsanna. Majd utána az ő lánya, Rhédey Ádámné, Teleki Mária hordhatta, míg végül Rhédey Kláráé lett. Ekkorra már valószínűleg tönkrement a vállfűzőhöz tartozó szoknya, mert 1810 körül készült halványkék moireból a mostani. Elképzelhető, hogy az ezüst lamellákkal hímzett szoknyát 1814-ben a bécsi kongresszuson hordták először. Ekkor kerülhetett a vállfűzőbe a hímzett tüll ujj is a korábban divatos ingváll helyett. A szintén lamellával hímzett tüll kötény és fátyol 1825-1835 közötti, és 1825-ben Karolina Auguszta magyar királyné, vagy 1830-ban Ferdinánd magyar király koronázása alkalmával csináltathatták. Ebben a formában viselhette Rhédey Klára nagy udvari alkalmakkor, valamint az 1867-es koronázáson. 1916- ban báró Bornemissza Andrásné Teleki Pólika tulajdonában volt a viselet, de IV. Károly koronázásán nem ő, hanem rokona báró Haller Györgyné viselte. Ekkor készült róla az első fénykép,' mert a koronázáson résztvett ruhákból 1917- ben kiállítást rendeztek a Nemzeti Múzeumban. 135
