Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Bóna István: A 19. század színei : falfestmények a Magyar Nemzeti Múzeumban

A többi felsorolt vizsgálat hasonlóan érdekes volt, de megakadt a próbák szintjén. Még nem tartunk ott, hogy egy művet a korszerű nemzetközi elvárásoknak megfelelően kutathassunk és dokumentálhassunk. Mi ennek az oka?

Ma a restaurálással kapcsolatban két alapvető követelményt támasztanak hazánkban: legyen olcsó és gyorsan legyen kész. A kutatást szükségtelen úri huncutságnak tekinti a legtöbb megrendelő és a vállakozói világ, ami sok “fölösleges” időbe és pénzbe kerül, tehát nem hajlandó azt megfinanszírozni. A humán kutatók sem jöttek még rá, hogy a restaurálásokkal kapcsolatos vizsgálatok éppen nekik szolgáltatják a legtöbb hasznos adatot. Igaz, ha tudnák, akkor sem oldhatnák meg a dolog anyagi részét. A gazdálkodók és egyes hivatalnokok nem látnak többet a restaurátorban, mint kivitelezőt, tevékenységét a javító-szolgáltató tevékenységek körébe sorolják. A restaurálás szak- szerűségével és minőségével kapcsolatban nincsen semmiféle elvárás. A külvilág csak annyit hajlandó észrevenni, hogy a restaurátor drágán és lassan dolgozik, és munkája nyomán a mű nem lesz “szépen felújítva”.

6.5. Than Mór: IV. Béla visszatérése (A Nemzeti Múzeum főlépcsőházának déli frízén). Az 56-os forradalom után tank- belövést szenvedett freskó feltárás közben Mór Than: Return of Béla the 4,h On the southern frieze of the main staircase of the Hungarian National Museum. The fresco wich has suffered tank shot after the revolution in 1956 during uncovering.

(A főlépcsőház freskói) A freskókat restaurátori szempontból legalább három különböző csoportra kell osztanunk.

Legegyszerűbbnek talán a mennyezet tűnhet. Itt Lotz nemcsak művészileg, hanem szakmailag is kitűnő munkát végzett. A freskók, a vékonyan felhordott árnyékszíneket leszámítva, jó állapotúak. Szekkóban csak néhány részlet készült, melyeket freskóban gyakorlatilag lehetetlen lett volna megoldani: ilyen a hárfa, vagy a két trónszék a “Művészetek” és “Tudományok” kép közepén. Valamivel komplikáltabbak voltak az oldalfalak Than Mór-képei. Erőteljesebb károsodásaik miatt több belefestés volt rajtuk. A legnagyobb gondot a déli falfríz okozta, ahol a freskó falát 1956-ban tankbelövés érte. A lövedék a IV. Béla jelenetnél csapódott be, elroncsolva és benyomva a közel egy méter vastag falat. A “púp" ma is megvan, a kép alsó fele pedig véglegesen megsemmisült.

85