Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Összefoglalók

synthetic matters, retouching was made by aquarelle. Luckily, the majority of the frescos proved to be in a good condition after the removal of the impurities and the completions. We did not use any kind of “conservation”, that is impregnation.

However, we had to face grave problems at Mór Than’s frieze where it had been damaged by a tank missile in 1956. This was a difficult task from the respect of conservation as well as from an “artistic” aspect. The heavily damaged and several times restored relatively large surface could be uncovered only by complicated chemical processes. The reconstruction of the heavily damaged area meant a great task for the restorers regarding both conservation and completion. The author insisted, perhaps, somewhat too rigidly on the consequent reconstruction of the uncovered original surfaces, patterns and colours in the case of the ornamental painting. But could he have done anything wiser?

HALÁSZÓ GYEREKEK KÚTJA

Bronzszobor a századfordulóról

Séd Gábor

Amikor kültéri fémszobrokról és épületplasztikákról beszélünk elsősorban a bronz jut eszünkbe, amely az ókortól napjainkig e művészeti ág egyik legnemesebb anyagának számít. Régebben, amikor a környezetszennyezést többnyire a fűtésből származó szén-dioxid jelentette bázikus réz-karbonátok (“grünspan”) borították korróziós termékként a bronzok és más rézalapú tárgyak felületét. Ezek amennyiben lassan, hosszú évek, évtizedek alatt jöttek létre, ún. nemes-patinát, szinte féldrágakő-filmet képeztek a felületen. Legismertebb módosulatuk az azurit, Cu,(CO,);(OH), és a malachit, CUiCO.jOH) ásványokhoz hasonlatos. A mai környezetszennyezés már nem csak a nagyvárosokban, hanem a légáramlatoknak “köszönhetően" az iparosodástól, urbanizációtól mentes természetben is hasonló korrozív hatást fejt ki. A megnövekedett kéndioxid-kibocsátás miatt a kénsav sói válnak uralkodóvá.

A köztéri szobrok speciális funkciót ellátó formája a szökőkút. A kútszobrok felületét általában vastagon vízkő borítja, amely szinte kőszerű megjelenést kölcsönöz a fémnek - elsősorban ott, ahol a vízsugár lecsapódik, és a víz keménységét okozó Ca-, Mg-sók kiválnak a felületen. A víz klórtartalma jelentősen hozzájárul a fémanyag romlásához, láncreakciót indít el, és - sósavképződés közben, - pusztítja a fémet. A kialakuló, eredetileg fehér színű rézklorid, bázikus formában világos zöld megjelenésű. A savas esők a műtárgy anyagából képződő, és annak felületét kifelé jócskán megnövelő bázikus réz-szulfátot hoznak létre. A felsorolt, a tárgyon lejátszódó folyamatok, annak anyagával kölcsönhatásban, a felületet oldva, lyukkorróziót, majd átlyukadást eredményezhetnek. A nagy felületnövekedést okozó folyamatok nyomán pedig, a szél közvetítésével, építőipari hordalék tapad meg a felületen. A főleg mészkőpor anyagú szennyezők a kénsavas esők hatására kalcium-szulfáttá alakulnak át. Ez az elgipszesedés a kristályok létrejöttekor komoly feszítőerőt jelent a tárgyak pórusaiban, a repedésekben és az ornamentika részleteiben.

Szökőkutaknál (bronzszobrok esetében a korszerű védőbevonatok kialakítása mellett), megelőző védelmet jelenthet víztisztító és -forgató berendezés kiépítése, amint ez történt az általunk helyreállított Senyei-kútszobor esetében is. A kút vízellátó rendszerére csatlakoztatható víztisztító berendezés majdnem desztillált víz tisztaságúra szűri a vezetékes vizet. A kutat ezzel a vízzel tölti fel, majd a vízforgató berendezés a már tisztított vizet forgatja. A rendszerbe egyszerű időkapcsoló is beiktatható, amely a vízellátást a kívánt intervallumban biztosítja.

175