Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Antal Mariann - Kőfalvi Vidor - Baghy László - Morgós András: Költöző kövek : a balácai mozaik áthelyezése
A kiemelés biztosítja, hogy a látogatók ne lépjenek az értékes felületre, valamint azt is, hogy a takarítás során a mozaik ne kapjon nedvességet. A táblák elhelyezése, pontos illesztése, egymás mellé történő felépítése nehéz feladatnak bizonyult. Ez adódott egyrészt a táblák nagy méretéből, tetemes tömegéből, és a vízszintes síkban tartás nehézségeiből. Az 1925-ös elhelyezéskor vastagon elterített építési törmelékre helyezték a táblákat, és betonhabarcsot használtak rögzítésként. A szintezést valószínűleg csak egy irányban, soronként végezték. Ezt a módszert azért vetettük el, mert a táblákat minden irányban vízszintezni kívántuk, további szempont volt a könnyű bonthatóság, és figyelembe kellett vennünk azt is, hogy a kitöltendő rés a padlószint és a betonhordozó között 10-12 cm helyett csak 2-3 cm. A kezdeti elképzelések szerint a mozaiktáblák lerakása homokágyban történt volna, fokozatosan fejlesztve a homokágyat, a táblákat vízszintezve, illesztve az előzőhöz, összefugázva. A nagy tömegek miatt azonban a táblák nagyon könnyen szétcsúsztak a szintezéskor, és a táblánként néhány milliméteres eltérés a végén nagy méretbeli torzulást eredményezett volna. Ezért a táblák elhelyezése a sarkokon megemelve, ékekkel szintezve történt. A megfelelő beállítás után a sarkokon rögzített táblákból összeállt a mozaik. A nagy táblák között az élek, sarkok találkozásánál maradtak olyan kis lyukak, melyeken keresztül megoldható volt egy hígan folyó habarcs aláöntése, stabilizálás céljából. A híg gipszhabarcsot választottuk, más habarcsokkal szemben mutatott kedvező tulajdonságai miatt: jó térkitöltő és hőszigetelő képesség, könnyű kezelhetőség és eltávolíthatóság, rövid kötési idő. Mészhabarcsot pl. nem lehetett volna a szűk nyílásokon keresztül bejuttatni, és a felület nem lett volna rövid időn belül terhelhető a további munkálatok elvégzéséhez. Miután a mozaik alulról jól szigetelt, légkondicionált belső térbe került, a gipsz hátrányos tulajdonságai (pl. a káros sók migrációja), nem jelentkeznek. A gipsz alkalmazását az is megengedhetővé tette, hogy nem érintkezik közvetlenül a szemcséket beágyazó habarccsal, csak az 5 cm vastagságú betonréteggel, és maga a 2-3 cm vastagságú gipszréteg nem 76 5.10. A táblák összeállítása új helyükön Reassambling of the panels on their new place
