Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Antal Mariann - Kőfalvi Vidor - Baghy László - Morgós András: Költöző kövek : a balácai mozaik áthelyezése

foglalhatóak össze: a fekete szemcsék anyaga bazalt, a fehér, sárga, piros színű szemek különböző mészkövek, amelyek származhatnak a Dunántúli Középhegységből, ill. a Balaton-felvidékről, de hasonló kőzetek az alpesi - Földközi-tengeri területeken másutt is előfordulnak. A zöld szemek műtermékként valószínűsíthetőek. Nincs a mozaikban olyan kőanyag, amelynek származása biztosan idegen lenne. A két mozaik kőanyaga csak részben azonos.

Nagyságuk nem egyforma, a mintázott helyeken alig 1 cm2 nagyságúak, a középmezőben kisebbek, a figurális részeken 4-5 mm2-esek. A színpompás, vibráló hatást a sok szín, és a színeken belül több árnyalat alkalmazása hozza létre. Fehér (fedöfehér, sárgásfehér, szürkésfehér), sárga (sötétebb, világosabb), zöld (borsó, lomb), piros (kármin, cinóber, indiai vörös), barna (sárgásbarna, zöldesbarna, vörösesbarna), fekete (szépia, kékesfekete). A mozaik mintái nagyrészt mértaniak, téglalap alakban elrendezve. Körül széles, négyfo- natos szegély díszíti.

A főrész bontása négy- és nyolcszögeken alapul, melyeket körök és

5.6. Mészkövek, bazalt, és műkőelemek a rotundában Limestone, basalt and cast stone elements In the rotunda

háromszögek tesznek változatossá. A fonatos díszt mezők betöltésére is alkalmazták. A főmező centrális eleme nem a terem közepét foglalta el, a bejárathoz közelebb helyezkedett el, kis figurális emblémával. A színes mezők mellett előfordulnak fekete-fehérek is. A díszítmények egy része síkszerű (pl. rozetta), másrésze illuzórikus térbeli hatást keltő alakzat (pl. Salamon, vagy ördöghurok, térbeli hasábok benyomását keltő négyszögek).

A szigorú szimmetriát a megfelelő mezők eltérő színezése bontja meg. Az apszis mintázatát a fókuszból kiinduló csigavonalak, és a fókusz felé sűrűsödő koncentrikus körívek metsződéseiből kialakuló íves háromszögek rendszere adja, zöld és sárga szín váltakozásával, félköríves emblémájában madárral, melyet rendszertanilag örvös puplikánként (peleornis torquatus) azonosítottak. A papagáj Nagy Sándor hadjáratai óta ismert, a rómaiak luxusmadárként tartották, ábrázolásait a díszítőművészetben szívesen alkalmazták.

73