Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Antal Mariann - Kőfalvi Vidor - Baghy László - Morgós András: Költöző kövek : a balácai mozaik áthelyezése

ágyazott mozaikrészlethez való illesztésről számol be (római villa 10. helyiség). A később előkerült részt a fent említett módszerrel vették fel munkatársaival. A felvétel és a feldolgozás között eltelt időszak tapasztalatai alapján a módszer hibájának bizonyult a hullámpapírból kialakított méhsejt-szerkezet, amely ned­vesség hatására megduzzadt. A nagy panelméret miatt repedések jelentkeztek a felületen, a poliuretán hab szerkezete pedig károsodott a tisztításhoz használt szerves oldószerek hatására. Az eljárás nagy előnyének mutatkozott viszont, hogy a hab könnyen el­távolítható a mozaikról, annak károsodása nélkül, és a kívánalmaknak meg­felelő hordozó alakítható ki. A korábban feltárt mozaikot betonba ágyazták. Elcsúszásainak kijavításához, és a később feltárt részekkel történő egyesí­téshez szükségesnek találták a mozaik átültetését betonból poliuretán habba. A betonba ágyazott mozaikok esetén a szerző nem tartja minden esetben fontosnak a beton hordozó eltávolítását, és könnyű hordozóra való átültetését. Indokoltnak véli azonban abban az esetben, ha vaskorróziós réteg alakul ki a mozaikszernek és a beton érintkezési felületén, mert ilyenkor a mozaik a betontól könnyen elválik. Súlyos ká­rosodások érhetik viszont a betonba ágyazott mozaikokat, ha raktározásuk megoldatlan, mivel minden mozgatás során szemek potyoghatnak ki belőlük. A betonhordozó eltávolítása a következőképpen foglalható össze: száraz, majd nedves tisztítás után a mozaik felületére poli(vinil-acetát)-diszperzióval két rétegben gézt, majd egy kartont ragasztottak fel. Megfordítva a panelt, a betont korund vágólapokkal bevagdosták a szélektől kezdve, a bevágott részt vésővel leütötték. Portalanítás után új poliuretánhordozót kapott a mozaik. A korábbi eljárást módosítva, fából készítettek szétszedhető öntőmintát a panelek öntéshez. Leválasztó­anyagként csomagolópapírt használtak. A kész tömböket poli- uretánnal ragasztották fel a mozaik hátoldalára. A mozaik­szernek olyan szilárdan ragadtak a poliuretánhoz, hogy meglazulásukat soha nem tapasztalták. A mozaikfelületre ragasztott géz eltávolítására forró vizes pakolást alkalmaztak. Erre a poliuretán nem volt érzékeny, ugyanakkor a mozaik felülete olyan mértékben megtisztult (a karbonátos szennye­ződésektől is), hogy további tisztításra nem volt szükség. Hesztera Aladár és munkatársai Zsennye község hatá­rában feltárt, hiányos római mozaikpadló rekonstrukcióját végezték el. A felszedett, vászonhordozóra feltekercselt mozaik 12 éves raktározás után került a restaurátorműhelybe: ekkor már csak az eredeti részletek 10%-a volt a hordozón, így lehetőségeik igen korlátozottak voltak, a hősies munka ellenére a rekonstrukció hitelessége bizonytalan. Az ásatási dokumen­táció (fotó, dia, vázlatrajz) alapján meghatározták az eredeti szemcsék által fedett területek elhelyezkedését, kiterjedését, a mintaelemek szemcsesor-számát. Polietilén fóliára M=1:1 70

Next

/
Thumbnails
Contents