Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Antal Mariann - Kőfalvi Vidor - Baghy László - Morgós András: Költöző kövek : a balácai mozaik áthelyezése
Veszprémbe került. 1926-ban három újabb épület alapfalaira bukkantak. A mozaikokról számos ismertetés látott napvilágot, kölcsönösen vitatott álláspontokkal a leletek kormeghatározását illetően.1 Napjainkra konszenzus alakult ki abban a tekintetben, hogy római villagazdaság maradványairól van szó, melynek korai I. épületét a 2. század folyamán átalakították. A pénzleletek tanúsága szerint Marcus Aurelius uralkodása alatt a telep súlyos károkat szenvedett, végső pusztulása 380. körül következhetett be. A balácai villagazdaság új, átfogó feltárásait Palágyi Sylvia vezeti. Ezek eredményei, az 1979-ben megtalált újabb mozaikrészletek, valamint egy védett bemutatótér kialakításának lehetősége indokolttá tették, hogy a mozaikpadlók teljes rekonstrukcióját elvégezzük, és azok visszakerüljenek eredeti helyükre, a történeti emlékhely integritásának megőrzése érdekében. Két mozaik 1984- ben, a harmadik pedig 1985-ben került vissza Balácára. A nagymozaik jelenleg is a Magyar Nemzeti Múzeum anyagát gazdagítja. A 20. helyiség nagymozaikját Rhé Gyula 1906 - 1909-es feltárása után újra beföldelték. 1925-ben a Magyar Nemzeti Múzeum és a Veszprém Megyei Múzeum vezetősége egyezséget kötött, mely szerint a Magyar Nemzeti Múzeum kiásatja és kiemelteti saját költségén a balácapusztai villában még föld alatt lévő két római mozaikpadlót, melyek közül a nagyobbik és díszesebb a Nemzeti Múzeumba, a másik a Veszprémi Múzeumba kerül. Az ásatás, kiemelés és elszállítás munkálatainak vezetésével a Magyar Nemzeti Múzeum részéről Wollanka József, a Veszprémi Múzeum részéről Rhé Gyula kapott megbízást. A helyszíni munkák 1925. augusztus 18.-tól szeptember 23.-ig tartottak: de jóval hosszabb időt, több mint fél évet igényelt a mozaiktáblák összerakása, a fellazult kövecskék visszahelyezése. 5.1. Rhé Gyula alaprajza a főépületről Gyula Rhé’s ground plan of the main building A kényes munkát Wollanka irányítása mellett a Melocco cementgyár végezte. Wollanka leírása szerint a mozaik jó állapotban maradt meg, a kis középmező pusztulása volt a legsajnálatosabb. A kockák alatti habarcsréteg feketére és sötétvörösre volt égve, erős tüzelés nyomait mutatta, amely valószínűleg a 4. század végén, az 5. század elején beözönlő barbároktól 68
