Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Morgós András: Párizs, Karthágó, Budapest : egy elmaradt nekrológ helyett
érhető el. Baki szerint “nem kell a korrodálódott tárgy oxidrétegéből az abban lévő sókat eltávolítani, amit eddig lúgos vagy vizes főzéssel igyekeztek elérni. Ha ez az oxidréteg vastag, akkor az eltávolítás nem is sikerül, azonkívül az ilyen kezelés a konzerválandó fémtárgy patinás külsejét károsan befolyásolja. A találmány szerinti eljárásnál a sók eltávolítására nincsen szükség, mert a tökéletesen kiszárított, és levegőtől mentesített fémtárgy felületén vagy belsejében ezek ártalmatlanok. A találmány szerinti eljárással konzervált patinás fémtárgyak eredeti külső megjelenésüket megtartják, ami az effajta muzeális tárgyaknál igen fontos. ” A Baky-féle vákuumos-cerezines fémkonzerválási eljárást 1956-tól használták a Magyar Nemzeti Múzeumban. Ughy Dezső és Szarvas László, a múzeum restaurátorai 1959. június 6.-i keltezésű levelükben a következő véleményezést adták az eljárás előnyeiről: “A fém tárgyaknak eddigi kezelése sok időt vett igénybe, voltak tárgyak, melyeket heteken keresztül kellett főzni, tisztítani, míg véglegesen rendbe tudtuk hozni. S mindez sok-sok munkaórát, különböző anyagok nagymértékű elhasználását eredményezte (gáz 200-250 óra, ammóniák, marónátron, és a munkaidő). Az új vákuumos eljárás ezzel szemben a fenti anyagok teljes mellőzését, és a munkaidő 24 órára való lecsökkentését eredményezte. Ami pedig az anyagiaknál még 1.2. A sokat látott lépcsőkön. Baky Győző (balra) és munkatársai. lényegesebb, a tárgyak nincsenek főzés általi rongáló hatásnak kitéve, azonkívül a patina megmentése is 100%-ig biztosítva van. Sőt ami a főzési eljárással nem volt lehetséges, a vadpatinát nemespatinává alakíthatjuk át. Míg a főzéssel készült tárgyaknál a kopás ill. a törés nagy százalékot ért el, ugyanígy az újra romlási folyamat is elérte a 15-20%-ot, addig a vákuumos eljárással készült tárgyak kopása, törése kiküszöbölhető, ami pedig az újra- romlást illeti, az a vákuumos eljárással készült tárgyaknál a legutóbbi ellenőrzés alkalmával 1,5%-os volt.” Párducz Mihály a restaurátorokat felügyelő osztályvezető 1959. október 7.-i levelében a következőket írja a vákuumos eljárás előnyeiről: “1. Igen kevéssé veszi igénybe a tárgyat. Egyáltalán nincs, vagy csak igen kis mértékű mechanikus tisztításra van szükség a tárgy rossz állapota esetén. Korábban a főzés, vagy hevítés az esetek óriási többségében a lelet formáját is megváltoztatta és így szakszempontból a tárgyat csaknem teljesen értéktelenné tette. 2. a vákuumos eljárás gyors. A mechanikai tisztítás után két-három 15
