Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Bakayné Perjés Judit: A váci Fehérek templomának női cipői
A magas, ívelt sarok nem támasztja jól a lábat, ilyen sarkú cipőben csak tipegni lehet. A cipő talpa a század elejétől erősen domború és többnyire hegyes orrú, de készült egyenes, vágott orral is. A talp nemcsak hosszirányban domború, ami megkönnyíti a járást, s mintegy lendületet ad neki, hanem keresztirányban is. A keresztirányú domborúság a járást bizonytalanabbá teszi, mert a talpnak csak a közepe érinti a földet. Az ilyen kialakítású cipőben azonban a láb kisebbnek és keskenyebbnek látszik, mivel a lábfej teljesen belefekszik és kitölti. A talp járófelületéről a barkaréteget lecsiszolták, más szóval bolyhozták, azért, hogy járás közben a talp ne csúsz- szon, hanem jobban tapadjon a földhöz. (2. kép) A magyarországi kriptákban feltárt színes és díszített női cipők is e kor divatját követték. A női cipőviselet teljesen a nyugati divathoz igazodott, ami Franciaországból bécsi közvetítéssel jutott el országunkba. Ezt tükrözik az egri Rókus temetőben levő Rozália-kápolna kriptájának 1952 tavaszán feltárt anyagai és az 1994-95-ben a váci Fő téren álló Fehérek temploma kriptájában feltárt női cipők.6 Az egri kriptában feltárt koporsók az 1780-1801 közötti időszakból valók, 35 férfi, 17 nő és 20 gyermek tetemével. Összesen 19 cipőt találtak, ebből 7 volt női.7 A váci kriptában az 1731-1841 közti időszakból 296 tetemből 103 volt a nő, s csak 18 esetben volt lábbelijük.8 A két kriptában feltárt cipőadatokat táblázatban foglaltuk össze. A táblázatok a következő adatokat tartalmazzák: Személyi adatok: 1.sorszám, 2. a feltárt koporsó száma, 3. az elhunyt neve, 4. kora, 5. az elhalálozás ideje. A cipőkre vonatkozó adatok: 6. állapot a feltárás után. Jónak nevezzük az állapotot, ha a cipő szerkezetileg ép és anyagai jó megtartásúak; közepesnek, ha viszonylag jó megtartású, de egyes részei hiányosak, szakadtak; rossznak nevezzük, ha teljesen szétesett, egyes részei hiányoznak, anyaga nagyon gyengült; 7. technikai jellemzők: pl.fordítós kaptafán készült, kifordítva varrták össze a talpat a felsőrésszel; 8. a talp jellemzői: pl. bolyhozott, ami annyit jelent, hogy a járótalp barkás felületét a lágyék vonaláig lecsiszolták; 9. a sarok jellemzői: kerek, vagy ék alakú, natúr vagy festett bőrrel bevont volt, magasságát mm-ben tüntettük fel; 10. a bélés jellemzői: talpbőr, sarok- és talperősítő, bőrrel vagy vászonnal bélelt fej- és oldalrészek; 11. a felső rész jellemzői: 3 részből szabott (fej+két oldal), sz. = a szövet rövidítése; 12. a díszítés jellemzése: selyem vagy fém fonallal, réz fliterrekkel kivarrt; 13. a kezelés jellemzése: T = tisztított, TF = tisztított és fertőtlenített, K = konzervált, R = restaurált. 92 2. kép. Ék sarkú (16. koporsó) és kerek, íves sarkú cipők (5. koporsó) oldalnézetből
