Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Hidasi Zsolt: Egy XVII. századi faliszekrény restaurálása
XVII. sz. vége-XVIII. sz. első fele Curieuser Kunst und Werckspiegel, 1696: „A feketére pácolt fát viasszal szokták bedörzsölni”. Der in vielen Wissenschaften reich versehene Curiöse Künstler, Nürnberg, 1703 (feltehetően 2. kiadás): az ébenfaszinüre pácolt esztergályos munkák felületkezelésére „(...) viasz vagy aztán olívaolaj is” szolgál. Bra- chert szerint itt nyilvánvalóan az ébenfa sajátos matt fényét kívánták utánozni. Cröcker, J, M.: Der wohlanführender Mahler, Jena, 1753 (az 1719. évi első kiadás átdolgozott változata): A feketére pácolt fák viasszal való beeresztését ismét ébenfaimitáció céljából mindjárt többféleképpen vázolja; „(...) hagyd száradni, egy ruhadarabbal töröld le és viasszal polírozd (...)” vagy „(...) hagyjad mindenkor ismét száradni, aztán polírozd viasszal (...)", továbbá „(...) hagyd jól megszáradni, végül egy gyapjú ruhadarabbal dörzsöld le és polírozd viasszal (...)” és ismét „(...) kenjed ismét néhányszor vasfeketével, szárítsd meg és polírozd viasszal (...)”. Érdekes, hogy Cröcker a viaszos kezelést kizárólag az ébenfa imitációval kapcsolatban említi, más esetekben lenolajjal vagy akár „világos firnisszel" való beeresztést javasol. XVIII. sz. második fele Watin, J, F.: L’Art du Pcintre, Doreur, Vernisseur, Paris, 1753: „Műasztalos munkát ritkán lakkoznak, ezeket csak viasszal szokták fényezni.” Roubo: L’art du menuisicr (1769—74): Többféle eljárást is javasol fekete felületkezelésre; „(...) a kolofán [gyanta terpentinolaj lepárlásából (Brachen közlése] gumi- vagy gyantafajta, barna vagy feketés színnel. Finom terpentinnel készül, vízben forraljuk, amíg meg nem szilárdul. Ez a gumi megolvasztva korommal [noir de fumés] fekete fák polírozására szolgál és kitölti a karcolások mélyedéseit." vagy „Fekete színű fához vehetünk por alakú kolofánt is, vagy még jobb, ha azt viaszhoz keverjük, amelyet [fekete] faszerű porfestékkel kevertünk össze, ez megakadályozza, hogy a viasz hamisan fessen, mert ha jól el van osztva, nem észlelhető.” (Brachert szerint a kolofán itt fekete gyantakitt gyantából és színezékből) máshol „Ébenfát faszénnel és olajjal [charbon a l’haile] is lehet polírozni, vagy poralakban, vagy egész széndarabokkal, miközben a [széndarab] végét jól megcsiszoljuk, azaz rendszeresen előkészítjük. A különféle polírozások mindig a bivalybörrel és némi spanyolfehérrel végződnek.”. 13 Készítéstechnikai analógiaként 1. még Bérei: Kiegészítés a mesteri oltárhoz 3. oldal a; pont: „A fekete festésre jellemző, hogy alatta nincs krétaalap (ez XVI. sz.-i németalföldi hagyomány), hanem egy enyves leszigetelésre felvitt, faszénporral vagy korommal színezett lakk, ill. enyvréteg.” 14 Az alkalmazott oldószersor a következő volt: etanol, etil-acetát, amil-acetát, szén-tetraklorid, dimetil-formamid, i-oktán:i-propanol (1:1), toluoki-propanol (1:1), i-oktán:dietil-éter:etanol (8:1:2), etil-acetát:metil-etil-keton (1:1), i-propanol:metiI-izobutil-keton (1:1), toluokdimetil-formamid (3:1), etil-acetát:dimetil-formamid (1:1), i- propanol:ammónia:víz (9:1:1.) 15 A Szuper Kromofág összetétele: 10% metanol, 85% diklórmetán, 5% ismeretlen komponens+paraffínviasz. Gyártó: Első Vegyi Industria Rt. 16 Az általam használt coletta receptje a következő: 6 súlyrész kevert enyv (csontenyv, nyúlbőrenyv), 6 súly rész zselatin, 4 súlyrész melasz, 1 súlyrész ökörepe, 1 súlyszázalék timol porrá törve. 17 A Regnal poli(vinil-butiro-acetál). 18 Az RO 55 inhibitoros foszforsav oldat. Gyártó: Claudia Kft., Szombathely. 19 A Metylan kémiailag metil-cellulóz. Gyártó: Henkel, Németország 20 Az Uverapid 20 kétkomponensű epoxi műgyanta. Gyártó: UVESZ KFT, Budapest 21 A bolognai krétából (kálciutn-szulfát) készült alapozás kiegészítések az esetleges későbbi anyagvizsgálatok során savpróbával egyértelműen elkülöníthetők az eredeti krétától, ami kalcium-karbonát. IRODALOMJEGYZÉK 1. AGGHÁZY MÁRIA: A barokk szobrászat Magyarországon 1—II—III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959. 2. BARANYAI BÉLÁNÉ: Mesterek és műhelyek az északkelet-magyarországi barokk szobrászatban In: Magyarországi Reneszánsz és barokk (szerk. Galavics Géza) pp. 313-450., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. 3. BÁRÁNYNÉ OBERSCHALL MAGDA: Magyar bútorok. Officina Kiadó, Budapest, 1939. 4. BÉRCI LÁSZLÓ: Kiegészítés a mesteri oltár restaurálási elödokumentációhoz. - ÁMRK Adattára, Budapest, 1993. 5. BRACHERT. THOMAS: Történelmi lakkok és átlátszó politúrok. 6. D1VALD KORNÉL: Iparművészeti régiségek Felső-Magyarországon. (In: Magyar Iparművészet pp. 53-73., Magyar Iparművészeti Társulat kiadása, Budapest, 1906/1V. évf.) 7. DIVALD KORNÉL: Szepesvámregye művészeti emlékei III. Szepesvármegyei Történelmi Társulat kiadása, Stephaneum Nyomda, Budapest, 1907. 75
