Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Hidasi Zsolt: Egy XVII. századi faliszekrény restaurálása
pántjainak szegecseléseit szétbontották (az asztallapot a szekrényről leszerelt állapotban vettem át), de a többi csuklópánt (az alsó rész ajtajainak zsanérjai) is „lógott”, annak ellenére, hogy a zsanérok mögé az ajtók élére kis svartnidarabokat ragasztottak. A vasa- latok és a zárak rozsdásak voltak. A zárak nem működtek tökéletesen, de a rugós zárnyelv mindkét zár esetében jó volt. A faragványok festése az alapozással együtt sok helyen lepergett, meglazult, sérült és egyes helyeken lekopott. A restaurálás előkészítése A restaurálást megelőzően az anyagvizsgálatokat, valamint a tisztítási és levédési próbákat kellett elvégezni. Az anyagvizsgálatok elsősorban a faragványok esetleges átfestésének megállapítását, valamint a felületkezeléshez használt anyagok, azon belül elsősorban a festés kötőanyagainak minőségi meghatározását célozták, melyek a tisztítás során nélkülözhetetlen támpontot nyújtottak. Háromféle anyagvizsgálati módszer alkalmazására került sor: mikroszkópos meghatározások (fafaj-meghatározás, rétegmetszetek és az azokhoz kapcsolódó kötőanyagtesztek), FTIR-vizsgálatok (felületkezelő anyagok minőségmeghatározásai), ill. elemi összetételre vonatkozó vizsgálatok (lüszterfestés alapját képező fémréteg azonosítása). Az anyagvizsgálatokat összefoglalva elmondhatjuk: • A bútor és a faragvány faanyagának mikroszkópos meghatározása megegyezett a makroszkópos bélyegek alapján feltételezettekkel. • A korpusz fekete színezése nem pácolás, hanem alapozás nélküli, enyv kötőanyagú fekete pigment13, melyet eredetileg valószínűleg viaszoltak. • A díszítmények festése eredeti, nincs átfestés csak lakkozás. • A lüszterfestés fémalapja a korabeli technikának megfelelően ezüst. • Az alapozó anyag fő tömege CaCOj. • A festés és alapozás kötőanyaga fehérje. • A bútor vasalatai ónozottak. A színesen festett felületek tisztítási próbáinál a Teas-féle oldhatósági háromszögdiagram nyújtotta lehetőségeket igyekeztem kihasználni14. Az oldhatósági területek elég jól behatárolhatók voltak, a festékrétegeket fedő lakkréteg oldhatósági tulajdonságai a diagramon nagyjából a gyanták és a száradó olajok által behatárolt területek metszetének feleltek meg. Eltávolítása Szuper Kromofág15, dimetil-formamid oldószerek használatát igényelte, ami az alatta található, fehérje kötőanyagú festés esetében nem okozott problémát. A restaurálás előkészítéseként szükséges volt a pergő festékrétegek megkötése a farag- ványokon. Ezt colettával végeztem.16 Vasalásra nem volt szükség. A szekrény esetében a hátlap lebontására több okból is szükség volt. Egyrészt a leszerelés nélkül nem tudtam volna a beszorult fiókokat kiszabadítani, másrészt azért, mert a szerkezeti javításokat és a tisztítást másképp nem lehetett volna elvégezni. A korpuszon található, könnyen kenődő krétafeliratokat a levédési próbák során bevált Regnal 5%-os etilalkoholos oldatával, tűecsettel rögzítettem17. 72 4. kép. Tisztítási próbák ajobb oldali díszítményen
