Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Szőke Balázs: XIX. századi aranyozott ezüst ereklyetartó restaurálása
XIX. SZÁZADI ARANYOZOTT EZÜST EREKLYETARTÓ RESTAURÁLÁSA Szőke Balázs Összefoglalás: A pannonhalmi bencés főapátság ereklyetartója fontos relikviája a magyar hitéletnek, és kiemelkedő darabja a historizmus ötvösművészetének is. A raktárban eltöltött fél évszázad komoly sérüléseket okozott a tárgyon. Az ereklyetartó, noha ötvösmüként tartják számon, magában foglal fa-, textil- és lakkelemeket. Az ébenfa talapzat hiányainak pótlásától az apró letört ezüstdíszek újraöntéséig restaurálása komoly feladatot jelentett. A restaurálás során alkalmazott anyagvizsgálatok és a munkánál felhasznált legmodernebb eljárások eredményeként a tárgy stabil és kiállítható állapotba került. A pannonhalmi bencés főapátság gyűjteményéből származó ereklyetartó Habsburg Rudolf főherceg és Stefánia belga királyi hercegnő 1881-ben kötött házasságára készült nászajándéknak, a trónörököspár prágai látogatása alkalmára, 169 cseh főrangú hölgy megbízásából. Az ereklyetartó a prágai Óvárosban álló Tyn-templomot ábrázolja, némiképp átdolgozva és leegyszerűsítve architektúráját. Az ereklyetartóról restaurálása alatt derült ki, hogy Csehország négy legfontosabb nemzeti szentjének (Szent Adalbert, Nepomuki Szent János, Szent Ludmilla és Szent Vencel) ereklyéjét foglalja magában. Restaurálása több okból is fontos és megtisztelő feladat volt számomra. Szent Adalbert- nek komoly hatása volt Géza fejedelemre, fiára, Vajkra, a későbbi Szent Istvánra és rajtuk keresztül a magyarságra, Magyarország 1100 éves történetére. Nepomuki Szent János egész Európában ismert és általános tiszteletnek örvend, védőszentje Csehországnak. Restaurátorként komoly megmérettetést jelentett a tárgy restaurálása, hiszen az számos szerves és szervetlen anyag kombinációjából készült. A közel száz elemre történő bontás utáni kezelése és restaurálása így különös gondot és figyelmet igényelt. Az ereklyetártól Joseph Schulz prágai építész tervei alapján Eduard Kautsch prágai ötvös készítette el, az öntött elemek kivitelezésében H. Grünfeld bronzöntő működött közre. (2. kép) A tárgy kivitelezésével megbízott Eduard Kautsch ötvöstől kevés általa készített tárgyat sikerült felkutatnom, a Cseh Iparművészeti Múzeum őriz mesterjegyével ellátott evőeszközöket és ékszereket. Az ereklyetartó készítésekor - 35 évesen - már nagy szakmai gyakorlatra tehetett szert. Feltételezésem szerint az ereklyetartó elkészítésében öccse, a később érmészként híressé vált Henrich Kautsch is közreműködött Rudolf trónörökös 1889-ben meghalt, ezután Stefánia 1900-ban feleségül ment Lónyay Elemér grófhoz. Ekkor az ereklyetartó mint Stefánia nászajándéka a házaspár oroszvári kastélyába került. A második világháború végén a Felvidék megszállása, ill. elcsatolása miatt a kastélyt kiürítették. Stefánia 1944. július 4-én kelt végrendelete alapján került a grófi gyűjtemény a pannonhalmi bencés főapátságba1. . kép. Stefánia és Rudolf 1 881-ben 55
