Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - T. Bruder Katalin: Két római sisak újrarestaurálása
zel kristályosított anyag szerkezetétől, a kötése nagyon lelassult, kötés és száradás után a gipsz csontkemény- ségüvé és bizonyos fokig rugalmassá vált. 10 Tudomásom szerint „UHU plus 300” ragasztót a MNM-ben - a tudományos kutatók külföldi tanulmányútjainak köszönhetően - már az 1960-as évek óta használtak. 11 Ez cerezinnel történt oly módon, hogy egy autoklávban a konzerválandó anyagot 120 °C hőmérsékleten vákuum alatt tartották 24 órán át. Az anyag teljes mértékben átitatódott, s megakadályozta a tárgy levegővel való érintkezését. Legfőbb hátrányai: konzerválási hatásfoka, mivel az esetek jelentős részében az anyag rosszul tisztított, rosszul előkészített volt, a közepesnél gyengébb, nem esztétikus, a finomabb felületeket meghamisítja, porfogó, kiállítva, a tárlóban zsirfoltot hagy, nem ragasztható, nem kiegészíthető, csak a ma már korszerűtlen anyagokkal. Baki Győző (1902-1972) osztályvezető (MNM) szabadalma. A cerezin nagymolekulájú paraffin- szénhidrogénekből álló fehér, szagtalan, méhviaszhoz hasonló anyag, amely nem avasodik. 12 1 kg kolofónium, 5 dkg méhviasz, 95 dkg talkum egyenletesre főzve, általában rúd formában használták. Baki Gy. szabadalma. 13 Epoxi típusú műgyanta. Gyártó: P+M Polimer Kémia Kft. Budapest. 14 Epoxi típusú műgyanta. Gyártó: P+M Polimer Kémia Kft. Budapest. 15 Ágnes Szőke, dr. Zoltán Lukács: Methods of tin-plating in the Avar age. The problems of cleaning tinned bronzes. Cultural Heritage and Restorer in the changing World. Sth International Restorer Seminar, Sárospatak, 1993. 169-173. p. 16 Több nevet is viselt ez a település: Dunapentele, Sztálinváros, ma Dunaújváros. 17 Intercisa római kori történetét Visy Zsolt foglalta össze olvasmányos formában: Intercisa - A római kori Dunaújváros. Budapest, Corvina, 1977. 18 A kb. 15 db töredékes, összeégett sisakból Kemény József 4 darabot állított össze, a többi töredéket valószínűleg a rossz megtartásuk miatt kiselejtezték. 19 Dr. Hekler Antal: Római vassisakok Dunapenteléről. Archaeológiai Értesítő XXXI. (1911) 253. p. 20 Kocsis László: i. m. (2) 82-86.p. 21 Ma Március 15. tér. 22 Hampel József: Ókori sisak. Archaeologiai Értesítő XX. (1900) 361. p. 23 Hampel József: Uo. 367. p. 24 T. Németh Annamária művészettörténész szíves meghatározása, melyért ezúttal mondok köszönetét. 25 Nagy Géza (1855-1915), a századforduló tudományos életének kimagasló alakja, aki 1875-től némi megszakítással a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legjelentősebb munkatársa. 26 Nagy Géza: Az Eskü téri sisak. Budapest Régiségei 7. (1900) 67—83. p. 27 Az eljárást lásd fentebb. (10) 28 Nitrocellulóz. 29 Idős kollégák elmondásaiból, s a magam ifjú kori emlékeiből, ezeknek a bevonó, fényesítő anyagoknak a használatáról a szóban forgó sisak esetében biztosan tudok, más bevonatokról ez esetben nem hallottam. 30 Spätrömische Gardehelme. Szerk. Hans Klumbach, München, 1973. Szerző címe: T. Bruder Katalin főosztályvezető-helyettes Magyar Nemzeti Múzeum, Restaurátor és Műtárgyvédelmi Főosztály 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16. 54
