Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurátori felmérés - Harsányi Eszter - Kurovszky Zsófia - Vadnai Erika - Kriston László: Beszámoló egy thébai nemesi sír (TT 65) restaurátori felméréséről
alapozásból is, de ez röntgendiffrakciós vizsgálattal nem dönthető el egyértelműen. A vizsgált minta kalcitot nem tartalmaz, a kötőanyag ebben az esetben feltételezhetően szerves eredetű volt. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért a kék rétegek a legrosszabb meg- tartásúak (14. kép). A keresztterem déli, hátsó falán Ozirisz isten előtt mutat be áldozatot Imiszeba és családja. A tulajdonos lányának kezében levő lótuszvirágból és Ozirisz trónjának kék rétegéből származó minták alapvetően különböznek az előző mintától. A felszínükön egy szürkés réteg látható, amelynek összetételében a wollastonit (CaSi03) és a kvarc a meghatározó (rtgdiffr.). A színt adó - világos- és sötétkék - szemcsék egyiptomi kéknek bizonyultak (rtgdiffr.) (15. kép). A keresztterem északi és déli hátsó falán a kék színű festékrétegek felépítésük és összetételük alapján - az imént leírtak szerint - jelentősen különböznek. Ez az egyiptomi kék gyártási technológiájának tökéletlenségéből, vagy a készítéshez használt nyersanyagok különböző minőségéből adódhat. Megállapítható tehát, hogy a vizsgált két pigment nem egyazon gyártási folyamat végterméke. Az azonban kérdéses, hogy a kétféle pigment fel- használása egy időben történt-e, vagy a két kifestés között viszonylag hosszú idő telt el. A keresztterem hátsó faláról származó, mikroszkóppal vizsgált kék pigmentek színe, szemcsemérete és tisztasága is különböző, azonban a beugróban használt kék pigment minősége mindegyiknél jelentősen rosszabb, szemcsemérete és ezáltal rétegvastagsága is jóval kisebb (12. kép). A beugróban használt sötétkéket a mikroszkópos vizsgálat szerint vcnyigefeketéből és egyiptomi kékből keverték. A sírban a három főszín - a sárga (goethit), a vörös (hematit), és a kék (egyiptomi kék) -, mellett feketét (pl. venyigefekete) és fehéret (anhidrit vagy kakit) használtak. 3.4. Szennyeződések és sók A keresztterem északi, hátsó falán, a Khonsu isten kezében levő Uász-bot mellől a kitörésből vett sziklaminta egyik oldalán színtelen, apró kristályos, cukorszövetű sókivirágzás látható, amely tiszta kősó (NaCl). A thébai főisten, Amun előtti virágcsokor környékén, a vakolaton, gombostűfej nagyságú sötét színű foltok vannak, amelyek fő összetevője a guanin: C5H3(NH2)N40; ASTM 28-2012 (16., 17. kép). Amun isten fejénél, a sziklakitörésben, a tömött, barnás színű kőzeten, lisztszerü fehér bevonat található, amelynek röntgendiffrakciós vizsgálata kvarcot mutat. Ez feltehetően klimatikus hatásokra alakult ki a kőzetben levő kovaerekből. A beugró déli falának mennyezethez közeli részén található sötét színű szennyeződés- folton levő fehér, tűszerű kristályokból álló kivirágzás anyaga karbamid (CII4N9O; ASTM 8-822), illetve kálium-ammónium-foszfát (0,73NH4H2P04*0,27KH2P04; ASTM 20-0855). A keresztterem déli végfalának és első falának találkozásánál levő felső sarokban a falra lerakodott barnásfekete denevérürülék—réteg kristályos komponense ammánium-kálinm- hidrogén-foszfát: (NI 14,K.)H2P04; ASTM 29-74, a denevérguanó szokásos alkotórésze. 4. A felmérések célja Egy, a helyszínen végzett restaurátori felmérés fő célja nem az, hogy a lenyűgöző falfestmények jeleneteiről, ikonográfiái programjáról és az elkészültük után évezredekkel idelátogatók csodálatáról számoljon be. A feladat megállapítani, hogy a szemügyre vett műalkotás milyen károsodásokat szenvedett, hogyan és milyen mértékben sérült meg. Csupa negatívum, amelyek felsorolása után azonban még így is azt mondhatjuk, hogy Imiszeba 19
