Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurátori felmérés - Harsányi Eszter - Kurovszky Zsófia - Vadnai Erika - Kriston László: Beszámoló egy thébai nemesi sír (TT 65) restaurátori felméréséről

10. kép. lmiszeba az általa leginkább tisztelt tizenkét fáraó alakját festtette a keresztterem déli zárófalára, IX. Ramszesz áldozási jelenete mellé. A királyok ékszereire felhordott fekete réteg nem illik a gondosan kidolgozott ábrázoláshoz. Az egyik király mellett látható, hogy a kartusokban sárga alapra feketével festett nevek elhalványodtak.

1 1. kép. A királyról készített lumineszcens felvételen a koronán, a nyakéken és a kötényen erős, a szerves anyagokra jellemző lumineszkálás látszik.

amelyhez hasonlóval a többi falfelületen nem találkoztunk. A folt sávokban más-más elszíneződést mutat.

A falképeken - az anyagaikban természetesen lezajlott változások mellett - sérülések és szennyeződések is megfigyelhetők, amelyek egy része állati eredetű. A bejárat 1905-ben történt lezárásáig a sír hosszú időn keresztül denevérek, madarak és sártapasztó darazsak lakhelyéül szolgált, hátrahagyott nyomaikkal sajnos sok helyen találkozhatunk.

A gyümölcsevő denevérek a mennyezet és az oldalfalak találkozását, kiváltképp a sarkok környékét részesítették előnyben. Itt lepusztították a mennyezet festett rétegét, az oldalfalakon pedig nagy barnásfekete foltokat hagytak. Ahol a lerakódás több mm vastagságú, ott teljesen fedi a felületet, a széleknél azonban a vékonyabb rétegek alatt látszanak a még meglevő feliratok (9. kép).

A madarak a sziklahasadékokban leltek otthonra, kártékony hatásuk ezek környékén, de leginkább az alattuk fekvő falképrészleteken, hosszú, fehér lefolyások formájában mutatkoznak. Az UV-megvilágításban készített felvételeken környezetükhöz képest eltérően lumineszkálnak, ezért kontrasztosabban jelentkeznek.

Szinte minden falon találkozhatunk a sártapasztó darazsak cellás szerkezetű fészkeivel, amelyek környékén néhol teljesen lekopott a festett réteg. Erősen és szilárdan tapadnak a

15