Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Oktatás - Tímárné Balázsy Ágnes: Diplomamunkák és szerepük a konzerválás-restaurálás iránti érdeklődés felkeltésében

és korrigálás beletartozik-e az „oktatómunkába” vagy a diplomamunka a magára hagyott hallgató teljesítménye legyen-e és a diplomabizottság szerepe csak annak megítélésére kel­lene, hogy szorítkozzon? E cikk szerzője tudatában van annak, hogy a vélemények és maga a folyamat külön­bözők a különböző restaurátorképző intézményekben. Magyarországon 1995-ben, amikor az első „ötéves” diplomamunkákkal kapcsolatos elvárások megfogalmazására sor került, szakvezető tanárok és a diplomabizottság állandó tagjai az „oktatási elv” mellett szavaztak, azaz, hogy a diplomamunka-készítést még az oktatási folyamat részeként tekintik. A követ­kező érvek szóltak emellett: a) végső fokon az egyetem felelős annak a műtárgynak a sorsáért (legalábbis diplomaidő alatt), amely visszamegy a tulajdonos gyűjteményébe; b) az írott diplomamunka az egyetemen marad és reprezentatív kötete lesz annak, mit sajátított el a hallgató az öt év alatt; c) a diplomamunkák lesznek azok az „írott tanúk”, amelyek segítségével képet kapha­tunk arról, milyen színvonalat vár el az egyetem a hallgatótól majd mint gyakorló res­taurátor öt év kemény tanulás után?; d) ezen keresztül mutatja meg a tanári kar sikereit az oktatás vállalkozásában és meg­fogalmazott céljainak elérésében; e) a diplomamunkák későbbi diplomamunkákhoz szolgálnak mintául, de felhasználják mint jegyzet- és szakirodalomforrást is. A diplomabizottság felelőssége tehát akkora, mint a hallgatóé. Amennyiben azonban a diplomabizottság túl sokat segít a hallgatónak, hogyan fogja értékelni a hallgató által befek­tetett munkát? Válaszunk: A diplomabizottság tagjainak állandó figyelemmel kell kísérnie a munkát, részt venni az irányításban, és a végén tiszta képet kapni arról, mennyi a hallgató és mennyi a témavezető/kon- zulens teljesítménye a végső eredményben. Végül is a diplomamunka 100%-ban megfelel a kihirdetett elvá­rásoknak, de ez nem jelenti azt, hogy jelesre lesz érté­kelve. Az értékelésnél csak a hallgató saját, egyéni tel­jesítményét veszik figye­lembe a diplomabizottság tagjai. Mindezzel természe­tesen a hallgató a munka megkezdése előtt tisztában van. (2. kép) Ezután - reményeink szerint - értékes és magas szintű diplomamunkákat őr- zünk a könyvtárban hozzá­férhető módon, magyarul. Jó forrásanyag a magyar szakemberek és a jövő restaurátorai számára. De ha a világot is informálni akarjuk a teljesítményekről, a külföldi kollégákkal is meg akarjuk osztani a bennünk levő tudást, módot kell találnunk ezek közzétételéhez világnyelveken. Ez lehet egy évkönyv formájában vagy cikkek különböző, nemzetközi kiadványokban, folyóiratokban. Erről még határozatot kell hoznunk. 143 2. kép. Tárgyrestaurátor szakos hallgatók munka közben

Next

/
Thumbnails
Contents