Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Vizsgálatok - Kastaly Beatrix - Schramkó Péter: Vizsgálatok a gyöngyösi könyvlelet etilén-oxidos fertőtlenítése után
VIZSGÁLATOK A GYÖNGYÖSI KÖNYVLELET ETILÉN-OXIDOS FERTŐTLENÍTÉSE UTÁN Kastaly Beatrix-Schramkó Péter Összefoglalás: 1998-ban a gyöngyösi ferences rendliázban előkerült az 1950 nyarán elrejtett értékek tekintélyes része - köztük több mint négy köbméter könyv - egy korábban beboltozott és leburkolt lépcsőfordulóból. A fölötte lévő nyomócső éveken át folyamatosan szivárgott, és teljes keresztmetszetében átáztatta az alatta elhelyezett könyveket. A több mint 300 kötet 18. századi vagy korábbi könyv, papírkódex és kódextöredék, valamint a levéltári iratok anyagainak nagy része súlyos biológiai -kémiai károsodásokat szenvedett. A fa, a papír, a bőr és a fém a rovarok, a penész, a cserzőanyag kiázása és a korrózió következtében megsemmisült vagy összetapadt, mállékonnyá vált vagy korróziós elváltozást mutat. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Fővárosi Intézete etilén-oxiddal fertőtlenítette a könyveket, majd - összesen 78 órai szellőztetés után - a budai ferences rendház egy helyiségében lerakva, a restaurálás megkezdése előtt , további hat hónapon keresztül tartották a könyveket ventilátoros szellőztetés mellett. Az etilén-oxid hatékony fertőtlenítőszer a rovarokkal és penészgombákkal szemben. Miközben nem károsítja a könyvtári, levéltári és az azokhoz kapcsolódó múzeumi anyagokat, az ember egészségére nézve károsnak találták. A porózus anyagok által megkötött több-kevesebb gáz csak fokozatosan távozik cl, ezért a tárgyak környezetében folyamatosan szennyezheti a levegőt, és veszélyes lehet az ott dolgozók vagy kutatók számára. A raktározás közben az összes könyvből és a restaurálás során az egyes könyvekből a levegőbejutó etilén-oxid koncentrációját mérte az ÁNTSZ Fővárosi Intézete. A mérési eredmények alapján megállapították, hogy a gázkoncentrációk az egészségügyi határérték max. 15-20%-át érik el, és a legtöbb esetben nem haladják meg a környezet etilén-oxid-szennyezésének mértékét. Történelmi előzmények 1998 áprilisában a gyöngyösi ferences rendházban előkerült az 1950 nyarán elrejtett értékek tekintélyes része. A rendház értékeinek várhatóan bizonytalan sorsától, illetve megsemmisülésétől tartva, a ferencesek éjszakánként kosárszámra hordták különböző rejtekhelyekre a könyveket, kéziratokat, régiségeket. Az egyik ilyen rejtekhely 1904-ben, egy tűzvészt követő helyreállítás után jött létre. Egy lépcsőfordulót, pihenővel együtt, az alsó szint felől befalaztak, fölülről pedig bcboltozták és leburkolták. 1950-ben ezt az üreget használták föl rejtekhelynek úgy, hogy a berakodás a zárókő kiemelésével, a boltozaton át, fölülről történt. A közelmúlt történelmének iróniája, hogy a könyvtár el nem rejtett részét államosították, és az Országos Széchényi Könyvtár helyi könyvtárosának szolgálati mellékhelyiségét erre a zárókőre helyezték. Az ide vezető nyomócső pedig éveken át folyamatosan szivárgott, és teljes keresztmetszetükben átáztatta az alatta lévő könyveket. A kolostor felújítási munkái során Harsányi István építész és Bodor Imre művészettörténész az 1904-ben elfalazotl lépcsőt kereste, de vele együtt rábukkantak az értékes leletegyüttesre is. A „leletek” kibontása, összetétele, fertőtlenítése és első állapotfelmérése A több köbméter könyv és a többi tárgy kibontására 1998. április 28-án került sor. A lejáratot elfedő kőlap kiemelése után sejthető volt a várható érték, de egyben a nedvesség és penész okozta pusztulás nagysága is nyilvánvaló lett. Ezért a kibontás megkezdése előtt célszerű volt gondoskodni a spórák kiszűrésére is alkalmas szájmaszkokról, valamint gumikesztyűkről és eldobható papír kezeslábasokról. (1., 2. kép) 129
