Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Peller Tamás: Az Esterházy-gyűjteménybe tartozó XVI. századi török tükör dobozának restaurálása
A borítópapírok kiegészítését kézi papíröntéssel találtam legcélszerűbbnek elvégezni. A kézi papíröntés előnye, hogy a kiegészítendő felületre egy munkafolyamaton belül lehet a megfelelő színű, vastagságú és rostszerkezetű pépet feljuttatni, valamint a papír rostszerkezete és tapintása az európai papíréhoz hasonlít. A módszer hátránya, hogy az egyenletes lapvastagság elérése nem megoldható, átnézetben a pótlás „felhős”, ezért inkább kisebb hiány kiegészítésére alkalmas. Mivel a borítópapírokat leragasztottam, ezért a felhős átnézet nem vált zavaróvá. Az öntéshez a papírpépet 35°SR18 fehérített kender19, 35°SR fehérített szulfát fenyőcellulóz, és 17°SR fehérített, foszlatott fenyőcellulóz rostok keverékéből 1:1:1 arányban készítettem el. A rostok dezintegrálását20 és színezését az OSZK hírlaprestauráló műhelyében végeztem el Tóth Zsuzsa restaurátor segítségével. A száraz rostokat először vízben dezintegrá- torral eloszlattam, majd Ciba Pergasol direkt ipari papírszínezékkel színeztem meg. A megfelelő árnyalat létrehozását a borítók átlagos színe határozta meg. A kézi papíröntést szívóasztalon végeztem. Az asztalra speciális Vetexet21 (nem szövött poliészterhálót) fektettem, majd ráhelyeztem a lapot. Felületét 9-es pH-jú, telített kalcium- hidroxid oldattal nedvesítettem át, majd a hiányok és szakadások helyére megszínezett rost- szuszpenziót22 öntöttem kiskanállal. Az öntés után az elszívást biztosító vízcsapdás ipari porszívó bekapcsolása mellett a lapra felülről is egy Vetexet fektettem. A szárítást először szabad levegőn szikkasztva, majd présben, a Vetexekkel együtt szívópapírok között végeztem. A kiegészített borítópapírokat nem enyveztem át, mivel a hiányok kis felületűek voltak, és a felragasztás során kapott nedvességet kibírták szétmállás nélkül. A doboz aljának rekonstruálandó oldalához is öntéssel készítettem el a borítópapírt, amit tartásának javítása végett Regnal SÍ poli(vinil-butirál) 2%-os etil-alkoholos oldatával kentem át. A borítópapírok kiegészítése A bőr kiegészítése A borítóbőr kiegészítéséhez növényi cserzésű kecskebőrt választottam. Színezéséhez Ciba Irgaderm márkájú, fémkomplex színezék 50%-os denaturált szeszes oldatát használtam sárga, barna és piros szín keverésével. Először a bőrt 5%-os ecetsavval zsírtalanítottam, majd vattával vittem fel a színezéket a felületre. A színezett bőr száradása után kiszabtam a pótlásokat, széleiket elvékonyítottam. A papírmasé váz kiegészítése A papír alkotóelemek összeállítása előtt a tükör, a borítások, valamint a fedő- és fenéklemez mérete alapján meg kellett állapítanom a doboz nagyságát. A hiányos, rövidebb nyúlványok formájának meghatározásához a borítóbőr mérete nyújtott segítséget. A nyél hosszát a tükör, kerekített lezárását a doboz általános formája (ti. szegletes forma nem látható az oldalfalak vonalvezetésében) határozta meg. A fenéklemezek hiányait szívópapírral23 egészítettem ki, és búzakeményítővel ragasztottam össze. (A szívópapír alkalmazásának előnye, hogy savmentes, és rostjai jó minőségű fenyőből készült szulfát cellulózból állnak. A vizes oldatú ragasztók mélyen beleivódnak a papírba annak jó szívóképessége miatt.) A két papírlemezt belső oldaluk felől, teljes felületen szintén szívópapírral kasíroztam meg. Ezzel célom az volt, hogy a kiegészítéseket 116
