Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Peller Tamás: Az Esterházy-gyűjteménybe tartozó XVI. századi török tükör dobozának restaurálása
AZ ESTERHÁZY-GYŰJTEMÉNYBE TARTOZÓ XVI. SZÁZADI TÖRÖK TÜKÖR DOBOZÁNAK RESTAURÁLÁSA Peller Tamás Összefoglalás: A XVI. századi török tükörhöz tartozó korabeli tárolódoboz anyaga, készítéstecnikája és formája alapján az Iparművészeti Múzeum Esterházy-gyüjteményének egyedi darabja. A II. világháborúban erősen megsérült, szétmállott, roncsolt tárgy restaurálásával a konzerválás melletti cél az egységes esztétikai kép megteremtése végett a fennmaradt töredékek és a tükör méretei alapján a doboz kiegészítése volt. Bevezetés A doboz (Ltsz.: E.72.2/b.) különlegességét papír alkotóanyaga adja. Az Esterházy-gyűjte- ményben kevés - ötvöstárgyakhoz tartozó - eredeti tárolóeszköz maradt fenn. Ezek jelentős része európai ötvösök munkája, általában fából, bőrborítással készültek1, közöttük nem található olyan, melynek vázát csak papír alkotja. Ritkaság az is, hogy egy török eredetű ötvöstárggyal egy időben készült török tárolóeszköz maradt fenn. Az egyidejűséget a fedőt borító rátétek nyomása bizonyítja, mert motívumai megegyeznek a tükör vésett díszítésével. (5. kép) Az. Esterházy-gyűjtemény és a tárgy állapotát befolyásoló történeti tények A feltehetően XVI. századi tükör és doboz Esterházy-kincstárba kerülésének időpontja ismeretlen. A gyűjteményt megalapozó Esterházy Miklós (1582-1645) halálakor a kincstár tárgyait összeírták. Ebben a leltárban egyetlen tükör található, a tizedik ládában elhelyezve, a következő leírással: „egy tükör, ezüst és aranyozott virágú”2. E meghatározás alapján nem dönthető el, hogy az általam restaurált doboz tartalmáról van-e szó, ami bizonyítaná, hogy már ekkor a gyűjtemény része volt. Az 1685-ben készült jegyzék alapján már pontosabban meghatározhatók az egyes műtárgyak. A 9-es3 és 19-es ládák tartalmának leírásában találkozhatunk tükrökkel, de tárolóeszközök említése nélkül. A 19-es láda 83. tételében4 található bejegyzés hasonlít legjobban a török tükör leírására. Készítési ideje alapján is feltételezhető, hogy az ötvöstárgy ekkor már a gyűjtemény része lehetett. A kincstár 1721-ben felvett inventáriuma már magyar nyelvű, jól olvasható, többé- kevésbé pontos leírását adja a tárgyaknak. A 19-es és a 20-as almáriumban leírt 3-as tétel5 leírása illik a tükörére, de sajnos itt sem említik a dobozt, pedig sok tárgyat a tároló- eszközével együtt jegyeztek be. Annak ellenére, hogy egyik leltár sem utal rá, feltételezhető, hogy a tükröt mindig dobozban tárolták, azonban a különös alakú, értékes ötvöstárgy mellett leírását nem tartották említésre méltónak. A II. világháborúban a kincsek ládákba csomagolva a budai várba, az Esterházy-palota pincéjébe kerültek. A vár ostromakor bombatalálat következményeként a gyűjteményre az épület ráomlott, az értékes kincseket a palota romjai alól csak három év múlva kezdték el kimenteni. Az Iparművészeti Múzeumba kerülő súlyosan megrongálódott műkincseket a leletmentés után gyorskonzerválták, de az összegyűjtött tárolódobozokat csak szétválogatták, és ládákba helyezve raktározták el. 111
