Műtárgyvédelem 26., 1997 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Újvári Mária: Rózsafüzérek és keresztek a váci domonkos kripta leletanyagában
A tárgyak restaurálás előtti állapota A rózsafüzérek és feszületek egyaránt összetett anyagú tárgyak, ebből következően a kripta klimatikus viszonyai, a koporsókon belüli kémiai és biológiai folyamatok eltérően hatottak a különböző anyagfajtákra. A farészek általában jó megtartással kerültek elő, de vetemedés, rovarrágás, korhadás is előfordult. A fémanyagok minden esetben korróziótermékkel borítottak, anyaguktól függően változó megtartásúak. A vékonyabb, vagy rossz minőségű öntvények, veretek gyakran nehezen, ill. részlegesen restaurálható állapotúak. A rózsa- füzérek és keresztek textil-tartozékai (zsinórok, szalagok), amennyiben selyemszálból készültek, jól viselték a körülményeket. Egyes anyagfajták szinte teljesen megsemmisültek, pl. a növényi magvakból készült olvasószemek. Rendkívül sok vékony, apró gyöngyházlapocskákkal díszített tárgy van a leletegyüttesben, a díszítések egy része azonban megsemmisült, mivel a rétegesen szétváló gyöngykagyló héj mállásnak indult az idők során. A gyöngyházdíszítések megmaradt része viszont óvatosan tisztítható és visszahelyezhető. Minden tárgy szerves maradványoktól, testnedvektől, rovarlárváktól erősen szennyezetten, esetleg alkotórészeire szétesve került elő. Anyagvizsgálatokra eddig nem került sor, mert a mintavétel szempontjából kisméretű tárgyak roncsolásmentesen nem vizsgálhatóak, ill. a vizsgálatok fedezete nincs biztosítva. Restaurálás A munkát minden esetben száraz tisztítással, fertőtlenítéssel kellett kezdeni, mivel kriptaleletekről van szó. (A leletegyüttes mikrobiológiai vizsgálati eredménye szerint a leletanyag nem fertőző.) A tisztítást puha sörtéjü ecsettel, ill. a lárvamaradványok esetében szikével, a fertőtlenítést a faanyagok esetében 50%-os etilalkoholos ecseteléssel végeztem. A rózsafüzérek zsinórját ill. a keresztek szalagjait először Dodigen 226 10%-os oldatával3 fertőtlenítettem, majd lágy vízben mostam a szennyeződések eltávolításáig. Azokban az esetekben, amikor az olvasó zsinórja egyben maradt, a tisztítást tamponálással végeztem, hogy ne kelljen megbontani a tárgy egységét. A szétesett tárgyak esetében viszont rajzon és fotókon rögzíteni kellett előzőleg a szemek sorrendjét. Az olvasószemeket majdnem minden esetben kénytelen voltam egyenként mechanikusan letisztítani, mivel a szennyeződés makacs volt. A fémek tisztításánál a tárgyak összetettsége miatt szintén mechanikus eljárást kellett alkalmazni. A szétesett tárgyaknál a fémrészeket Na-hexametafoszfát 10%-os oldatában tisztítottam, kloridmentesítés után Paraloid B72 5%-os acetonos oldatával vontam be. Ugyanezzel konzerváltam a fa felületeket is. A gyöngyházdíszítések visszaragasztásához Regnal 30%-os alkoholos oldatát használtam. Tisztításukat csak desztillált vízzel lehetett végezni, mivel a felületükön lévő sekély bekarcolt díszítések ill. ábrázolások rendkívül sérülékenyek, mállékonyak voltak. Ennek következtében előfordult, hogy tisztítás nélkül kellett visszaragasztani és egyben Paraloid B72 5%-os acetonos oldatával levédeni, mert a bekarcolások a legkisebb érintésre is eltűntek volna. A visszaragasztást Araldit4 műgyantával végeztem. Abban az esetben, ha a berakások ill. a lapocskák hiánya nagyon zavaróan hatott, pótoltam azokat. Miniplex fúrógép segítségével folyami kagylóból vágtam ki a pótlásokat és szintén Araldittal ragasztottam a helyükre. A feszületeken azokat a hiányzó fémrészeket, amelyeknek a tárgy esztétikai megjelenésében fontos szerepük volt, mintavétel után Diamant Bronze Plasticból5 kiöntöttem és műgyantával felragasztottam. A kereszteknél a fém corpusok visszahelyezése okozott némi nehézséget, mivel a keresztek fája erősen deformálódott a testnedvek, ill. a kripta rendkívül magas páratartalma miatt. Visszahelyezésükhöz rézhuzalból készítettem a szegeket, s lehetőség szerint az eredeti szöglyuk helyére rögzítettem azokat. 56
