Műtárgyvédelem 26., 1997 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Újvári Mária: 18. századi viaszfeszületek

1. Kézbe helyezett viaszkereszt a 30. koporsóban (feltárási munkafotó) Wax cross in the hands of the deceased in coffin no. 30 (excavation photo)

Az első gyanúnk akkor támadt az említett tárgyak anyagösszetételével kapcsolatban, amikor az alaposabb szemrevételezéskor felfedeztük, hogy ún. sorja van a feszületeken, vagyis két darabból lettek összepréselve. Ezt követően K. Csilléry Klára ajánlására áttanulmányoztuk Adolf Mais 1954-ben megjelent cikkét4, melyben a bécsi Szt. Mihály templom 18. századi kriptaleleteiről számol be. Közlése szerint a temetkező helyen a viaszból készült feszületek („Wachskreutzen”) a koporsók közel felében fordultak elő, többségük vékony, összefont vagy összesodrott viaszpálcikákból készült, de faformába öntött üreges, corpusszal ellátott viaszkeresztek is gyakoriak voltak. A cikk illusztrációjában egy, a váci leletekhez hasonló, öntött viaszkeresztet is publikált. Ezek után szükségessé vált az anyag- meghatározás.

Felvettük a kapcsolatot Török Klárával, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos munkatársával, aki az anyagmintákat megvizsgáltatta dr. Gál Tamás vegyész- és Kriston László fizikus-szakértővel. Gál Tamás infravörös spektrofotometriás módszerrel vizsgálta a mintát. Az infravörös spektrográfia az anyag molekulaszerkezetének vizsgálatára alkalmas módszer. A vizsgálat során a mintát folyamatosan változó hullámhosszúságú infravörös fénnyel- világítják meg. Ebből a fényből az ismeretlen vegyület molekulafelépítésétől függően különböző, jellemző hullámhosszúságú fényt abszorbeál. így létrejön az abszorpciós spektrum, amelyből a vegyületben található molekulacsoportokat azonosítani lehet.

A spektrumok értékelésekor a kutató arra a megállapításra jutott, hogy a minta nem tiszta termék, hanem keverékanyag, komponensei hosszú szénláncú zsírsavak észterei, a leginkább hozzá hasonló spektrum a sztearinsavas etilészter. Ilyen keverékanyag-termék például a méhviasz5 is amelynek nagyon hasonló a spektruma a mintához. Kriston László röntgen-diffrakciós vizsgálata szerint a vizsgált anyag karnaubaviasz6. Mindkét kutató további, lehetőség szerint összehasonlító vizsgálatok elvégzését javasolta. Miután bebizonyosodott, hogy viaszból készült tárgycsoportról van szó, sor kerülhetett restaurálásukra.

50