Műtárgyvédelem 26., 1997 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Mézes Árpád: A szepesolaszi római katolikus templom Szent Kereszt rokokó mellékoltárának restaurálása
3. Bal angyal portré, féltisztítás Left angel figure, half cleaned 4. Szentségtartó szekrény rekonstrukciója Pyx, reconstruction Ezekből az eredményekből arra a következtetésre jutottunk, hogy a szobrok eredetileg feltehetően fehér polírweiss technológiával készülhettek. Ennek a rétegnek a feltárásával csak töredékeire bukkanhattunk volna és egy esetleges rekonstrukció túl kockázatosnak ígérkezett, ezért más megoldást választottunk. A templombelső első nagyszabású felújításáról az 1875-ös évtől kezdődően tesznek említést. Ebben az időben végezhették a Szent Kereszt mellékoltár első felújítását. Ekkor alapozták újra a leromlott állapotú aranyozott felületeket és a szobrok testfelületeit, melyek fehér alapozáson rózsaszín testszínt kaptak. A restaurátori munkák célja tehát egyrészt ennek a 19. századi polikrómiának a feltárása és megőrzése, valamint az architektúra eredeti márványozásának és a fenti fa- ragványok eredeti aranyozásának megőrzése volt. A vegyszeres tisztítást paraffinban oldott aceton-toluol és alkohol segítségével végeztük, ezenkívül esetenként kloroformot, kro- mofágot és terpentint használtunk. A faanyag konzerválását Solakryl BT 55-tel végeztük. Ezt a butil-metakrilát és metil-metakrilát ko- polimerizációjából származó konzerváló anyagot toluolos oldatban használtuk. A szobrokat injektálással és ecseteléssel konzerváltuk, a kisebb faragványokat áztattuk a konzerválószerben, a nagyobb felületeket pedig szintén ecseteléssel konzerváltuk. Az oltárszerkezet alján a gombásodó részeket, az úgynevezett barna rothadást eltávolítottuk, majd Lastanox alkoholos oldatával kezeltük. A tömítésekhez többféle anyagot használtunk. Poli(vinil-acetát) diszperziós ragasztót fűrészporral keverve, enyves krétát finom fűrészporral keverve és a szúfuratok tömítésére méhviaszt is használtunk. Ragasztásra a már említett PVAC diszperziós ragasztót használtuk. A faragott kiegészítéseket hársfából, az oltár konstrukciós elemeit pedig fenyődeszkából pótoltuk. A krétázást a nagyobb felületeken hegyi szürke krétával alapoztuk, erre került az ideál kréta nyúl- enyves oldata. Az aranyozott részeken cham- pagnei krétát használtunk. A retusálási akva- rell festékkel végeztük. Aranyozáshoz vörös 18
