Műtárgyvédelem 26., 1997 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Lencz Balázs: Egy XIX. századi japán sisak restaurálása
A sisak állapotfelmérése Az acél részeket a vastag porréteg és egyéb szennyeződések mellett, egységes korróziós réteg borította. A frontális gerinclemez egy kis területen enyhén horpadt volt. A tüziaranyo- zott bronz ornamensek felületére kirakodtak a réz korróziós termékei, melyek vékony fekete réteget alkottak a felszínen. Az oromzatgyűrűk felületén is egy kis horpadás volt megfigyelhető. A sisaklemezekbe fűzött négy kis textilhurok közül a két hátsó erősen gyengült, foszladozó állapotban volt. A sisaktest belsejét borító, vékony fekete, szennyezett, poros lakkréteg több kisebb ponton felvált és lepergett az acél alapról. Ezeken a területeken megindult a fém korróziója. A szemellenző belsejét borító piros lakkréteg felülete szintén erősen szennyezett, a szélek mentén több helyen hiányos volt. A fém korróziója ezeken a területeken is megindult. A textilbélés több helyen gyengült, szakadt állapotban volt. A korall színű selyem és a pamut eredeti színe erősen kifakult, felületük erősen szennyezett, poros volt. A kötöző zsinórokat tartó fonott rögzítő hurkok is gyengült, szennyezett állapotban voltak. A kötöző zsinórok közül a hátsó hurokba fűzött hosszú darab teljes egészében hiányzott. A két első hurokba csomózott, rövidebb darab ugyan nem veszett el, de közepén ketté vágták, és a belső pamutköteget borító selyemszövet jelentős területen lebomlott és hiányzott. Színe kifakult, felülete erősen szennyezetté vált. A bélés alatt elhelyezett bőrszíjak rendkívül rossz állapotban voltak. Felületük erősen szennyezett, poros volt, a kiszáradás miatt jelentős mértékben zsugorodtak és keményedtek. Két végükön kis mértékben szakadozottak és hiányosak voltak. A nyakvédő lemezek külső vastagabb lakkrétege sokkal jobb állapotban maradt meg, mint a belső részek lakkbevonata. Mind a külső, mind a belső bevonat felülete poros, erősen szennyezett volt. Eredeti fénye jelentősen mattult. A nyakvédő lemezek belső felületén, a vékony fedőlakkal bevont, vászon kötésű szövet alapozású lakkrétegek jóval rugalmasabbak voltak, mint a külső felület vastag, merev lakkbevonata. Míg a belső rétegekre a nagy mértékű, repedések nélküli felválás volt jellemző, melyek összefüggő bevonat formájában, ép széleiknél rögzülve a felületen maradtak, a külső - vastagabb, és ezért merevebb - lakkbevonat jóval könnyebben repedt, és kisebb cserepek formájában könnyen levált a felületről. A két kihajló nyakvédő lemez lakkozása is igen sérült, hiányos állapotban volt, a jobb oldali deformálódott, erősen lefelé hajlott. A lemezeket rögzítő illetve összefogó selyemzsinórok igen rossz állapotban voltak. Felületüket vastag porréteg borította, több zsinór erősen meggyengült állapotban volt, néhány teljesen elszakadt. Anyagvizsgálatok Az anyagvizsgálatok nélkülözhetetlenek voltak a tárgy hiteles, etikus restaurálásához és a pontos készítéstechnikai leíráshoz. Ezért anyagvizsgálatokat végeztem a tűziaranyozott bronz ornamen- seken, a textil anyagokon, a bőrszíjakon és a tárgyat borító külső és belső lakkrétegeken. A vizsgálandó műtárgyalkotókból a lehető legkisebb mintát vettem, és különböző módszerek segítségével sikerült meghatározni azok anyagát. Az így nyert eredmények alapján lehetett a tárgy hiányait az eredetihez leginkább hasonló anyagokkal pótolni. 2. A sisak restaurálás előtt The helmet prior to restoration 150
