Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Szabó Tamás: Az Első Magyar Csavargyár Rt. terméktablójának restaurálása

épületegyüttes ábrája. „A kép mindenképpen 1896 után készült, ugyanis a Váci úton haladó lóvasúti pályát csak 1896-tól kezdte el villamosítani a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, s a rajzon a gyári épületek előtt már villamosok közlekednek. A kép egyébként a 19. század utolsó harmadában nekilendült hazai tőkés fejlődés, a gyáralapítások, az urbanizáció jelképe is lehetne egyben.”1 2

A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy 1911-ben a csavarkartell vezető vállalata, több kisebb hazai csavargyártó üzemet kebelezett be. 1917-ben beolvadt a Coburg Fülöp hercegféle Bánya- és Kohómüvek Rt.-be. 1922-től osztrák érdekeltségű Csavar- és Kovácsárugyár Brevillier & Társa és Urban A. & Fiai Rt. Budapesti Fiókja néven. Az 1920-as évektől több csavargyártó kartell tagja. 1948-ban az állam - mint nem magyar tulajdont - bérbevette, majd hozzácsatolva négy budapesti üzemet, Csavargyár Nemzeti Vállalat néven átszervezték. 1956-ban hozzácsatolták a Győri Csavargyárat. 1959-től Csavarárugyár néven újjáalakult, további vállalatokat beolvasztva. 1965-től átvette a csavaráruk országos készletezését és forgalmazását. 1968-tól neve Csavaripari Vállalat, több vidéki gyáregységgel (Fel- sőzsolca, Dombóvár). Termelése csúcsévében (1978) 23 600 t csavart gyártott. A vállalat budapesti gyára 1989-ben négy vegyes tulajdonú kft.-vé alakult át.

1. A termékbemutató tabló restaurálás előtt

Az 1896-os év legkiemelkedőbb rendezvényén, a millenáris kiállításon az Első Magyar Csavargyár Rt. is kiállította termékeit. A csavartermékeket és egyéb kötőelemeket bemutató gyár a vas- és fémipari termékeket bemutatók csoportjában a rangos „Nagy Millenniumi Érem” birtokosa lett. Az 1896-os esztendő egyéb tekintetben is sikeresnek volt tekinthető, a mintegy félszázezer forintos vállalati nyereséggel, s miután a gépek kapacitása is jelentősen nőtt, a gyár termelése a következő évben megkétszereződött.

164