Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kovács Petronella - Török Klára: Két 15-16. századi szövétnektartó restaurálása
babonához hasonlóan tisztelete, jelentéstartalmának megváltozásával - Krisztus, illetve Mária jelképeként - átkerült a keresztény szimbólumrendszerbe. A tölgy azon fafajták egyike, melyekből úgy gondolták, Krisztus keresztje készült. Szilárdsága és tartóssága okán a hit és erő, az örök élet és a kereszténység balsors elleni kitartásának szimbólumává vált. A szőlő a Bibliában az egyik legelevenebb szimbólum. Az Úr és népe közötti viszony kifejezésére alkalmazzák „A Seregek Urának pedig szőlője, az Izráel háza: és az ő gyönyörűséges ültetése, a Júdának férjfiai.”12 A szőlő a szőlőskertre utal, mint az Úr által védett helyre, ahol gyermekei a védelme alatt fejlődnek. A szőlőtőke, mint Krisztus szimbólum az ő szavain alapszik: „Én vagyok amaz igaz szőlőtő, és az én atyám szőlőben való munkás”.13 Restaurálás előtti állapot 4. A szepesszombati gyertyatartó 5. Az egyik oszloplö restaurálás előtt A faragott, festett, aranyozott szövétnek- tartók — Varjú Elemér ígéretéhez híven - több, mint hetven éve folyamatosan szerepeltek a Magyar Nemzeti Múzeum időnként megújuló történeti kiállításán. A restaurátorműhelybe még az előző kiállításról kerültek, mert alapozás, festék- és aranyozásrétegük feltáskásodott, peregni kezdett. A faragott rudak tetején egy-egy, három aranyozott gótikus tornyocskával díszített hatszögletű oszlopfő foglal helyet (5. kép). Ezeken a sérülések mentén szabad szemmel megfigyelhető, viszonylag vastag alapozás- és sötét, szürkéskék festékréteg volt. Az oszlopfőt kör, háromszög, illetve egysoros vonalmintát képező apró, aranyozott lapocskák díszítik. Ezek közül több lehullott és elveszett, helyükre bronzporral festettek pöttyöket. Átfestésre utaló jelek nem látszottak. Az oszlopfőkön valamely javítás alkalmával a lepergett alapozásréteget nem pótolták, csak a falapot festették be kék színűre. Az aranyozott ornamen92
