Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Hutai Gábor: III. Béla király halotti jelvényeinek újrarestaurálása

és az 1. számú kereszt az eredeti helyén az eredeti szegecseléssel maradt meg, ezután már két keresztek-közötti távolságot is lemérhettem. A III. és a IV. közötti táv: 175 mm; a IV. és az első közötti 157 mm. (Ezen adatokat a kereszttalpak középpontjától mértem.)

E két hosszméret együtt a pánt kerületének felét adja, és közelítő pontossággal megegyezik a várt mérettel. A különálló kereszt helye a pántvégeken lévő egésztől (III.) és az eredeti szegecselésű egésztől (I.) egyaránt a maradék távolság fele: 169 mm. Már ezzel bebizonyosodott, hogy az 1967-es 590 mm kerületű rekonstrukció nem a valóságos méretet tükrözi. Ráadásul a pánttöredékek összefüggő sorából 3, oda nem illő töredéket ki is kellett emelnem. A 9, 10, 11. sz. töredék csak egymáshoz illeszkedik, fekvésük iránya is más, mint a korábbi elhelyezésnél. Ezek úszódarabokként kerültek az új alapra, az összefüggő töredéksor össze nem érő két vége közé. Az 1967-es (590 mm) és a mostani (670 mm) új abroncs között tehát jelentős, 80 mm különbség van. Az eredeti darabokból álló folyamatos töredéksor rövidebb lett a kiemelt darabokkal, az új pánt pedig hosszabb az előzőnél; az így keletkezett üres területet majdnem egészében befedik az úszódarabok. Kicsiny felületen hiányoznak az eredeti töredékek, és a meglévők is ezen a részen vannak a legrosszabb állapotban, olyannyira, hogy itt külön japánpapír alábélelést is kellett alkalmaznom. E töredékeknél, valamint az 1., 2., 3., 4., 5. számú töredékeknél fel kellett adnom a vissza- fordíthatóság követelményét: Araldite rapid epoxi gyantával két blokkot állítottam össze. Tettem ezt azért,-mert a darabok állapota nem tette lehetővé további illesztgetésiiket, sőt önállóan legkisebb nyomásra is a szétporlás veszélye fenyegette őket. E két szakasz körüli helyre támaszkodhatott a sírban nyugvó király feje; itt volt a legközvetlenebb a fém érintkezése szerves anyagokkal, ahol ezen anyagok bomlásakor legintenzívebb volt a korrózió: a fémpánt a későbbi fizikai hatásoknak itt volt a legkevésbé ellenálló. A korona szokatlanul nagynak tűnő méretét nem csak III. Béla robosztus termete, hatalmas koponyája indokolta, hanem a valószínűsíthető tény is, hogy az ilyen fejdíszeket valamilyen sapkaszerű készítményre erősítették, ahogy a valóságos koronákat is hordhatták. Ilyet láthatunk a magyar szent koronán Géza király képén27, a Bourgos-i királysírok leletei között28, és mint amilyen az orosz cári korona prémsapkája.

A rekonstrukció eredeti darabokat tartó pántjának anyagát már az 1967-es bizottsági feljegyzés is jó minőségű ezüstben határozta meg2‘7. Akkor is, s most én is 940-es tisztaságú ezüstlemezt használtunk, az új szegecsek is ugyanebből az anyagból készültek. E lemezek vastagsága az eredeti darabokon mérhető: 0,5 mm-rel egyezett meg. Az eredeti töredékek szélessége 43,5-44,5 mm között változik. Az új pánt szélességét 45 mm-ben határoztam meg, így mindenütt néhány tizedmilliméterrel túl ér az eredeti darabokon - nem fordulhat elő, hogy a szerkezet súlyát eredeti töredék hordja. A szalag hossza adva volt (670 mm), erre még ráhagytam 5 millimétert, a körré hajtott lemez két végének átlapolásához. Ugyanilyen lemezből készült a III. és IV. kereszt alapja is; a Szabó László által 1967-ben készítetteket használtam fel. Papírmodellen bejelöltem az ezüstszalagon a keresztek helyét. Ennek alapján a keresztek rögzítésre szolgáló talpa szélességének és magasságának megfelelően bevágásokat készítettem. Az így nyert kis négyszögeket beljebb hajtottam úgy, hogy a keresztek vastagságát e hajtás fölvegye, és a beljebb hajtott lemezdarab hátulról megtámassza a keresztet. Erre a műveletre a III. és IV. számú kereszt esetében volt szükség, ahol a töredékeket tartó kereszt-alap vastagságával és súlyával is számolnom kellett. Az I. és II. számú, egészében megmaradt keresztnél teljesen kivágtam a keresztek talpának helyét. Ezután behajtottam az abroncs szalagjának egyik végét úgy, hogy a másik végének vastagságát fölvegye és külső felületük egy síkba kerüljön. Kifúrtam a három darab 2 mm-es szegecs helyét, és összeszegecseltem a pántvégeket. Az így elkészített koronaalapot homokfúvással enyhén érdessé tettem, majd finom acélkefével fényt adtam neki.

65