Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Hutai Gábor: III. Béla király halotti jelvényeinek újrarestaurálása
4. A koporsók 1%7-cs kibontása a Magyar Nemzeti Múzeum Restaurátor Osztályán más leletet is tartalmaz: jogart, országalmát, sarkantyút. Csak III. Bélának van kardja, feszületé, mellkeresztje is15. E kiemelkedően gazdag királyi sírlelet-egyiittes a következő darabokból áll: korona, kard, jogar (ezek csak halotti jelvények, jelképes, sírba tételre készült tárgyak), karperec, sarkantyúpár, méreggyűrü, mellkereszt, körmeneti kereszt16. A tárgyak restaurálása A korona „Fején négy egyenkarú kereszttel ékes, rósz ezüst nyílt koronka” (Erdy János)17. A III. Béla sírjában talált korona a halotti koronák jellegzetes példája, jól mutatja ezt díszítetlensége, „szögletesre” sikerült, hevenyészett kivitele, aranyozatlansága, és az, hogy „csak ezüstből” készült. Zárt pántkorona, négy egyenlő, kifele szélesedő szárú, Mária-ke- reszttel, melyeket téglány alakú alsó szélüknél két-két laposfejű szegeccsel rögzítettek az abroncsra. A pánt körré hajlított lemezének egymásra lapolódó két végét három, szintén laposra kalapált fejű szegecs fogja össze. Az egész tehát egyszerű lemezmunka. A keresztek szárainak találkozásánál a vágóeszköz túlszaladásának nyomai jól láthatók (6. kép). A sietve dolgozó ötvösnek vagy ideje nem volt eltüntetni, vagy nem is tartotta fontosnak. Anyagát a vonatkozó irodalom „rosszezüst”-nek mondja. Ellentmond ennek, hogy már Loczka József múzeumi vegyész megállapította 1898-ban, hogy a korona anyaga sok ezüstöt és kevés rezet tartalmaz1 x. Az ő idejében a technika fejlettsége még csak cseppelemzésre adott lehetőséget. A mostani restaurálás alkalmával az elemzést elektronsugaras mikroanalízissel dr. Tóth Attila végezte az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetében. Ennek alapján dr. Járó Márta múzeumunk vegyésze fémvizsgálati jegyzőkönyvében leszögezi, hogy 98% ezüst mellett kb. 61
