Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)
T. Bruder Katalin: Az izsák-balázspusztai lovassír nyergének rekonstruálása
I. Az első rekonstrukció felülnézete 2. A második rekonstrukció felülnézete A rekonstrukció alapját a két kápa borítólemezeinek földben elfoglalt helyzete képezte, s ehhez még a sírban, illetve az in situ-n végzett mérések szolgáltak támpontként. Az újra rekonstruálásnak több oka is volt. Egyik oka a nyeregdeszkák helyzete. Mint a két képen is látható, a nyeregdeszkák az első rekonstrukció esetében a hátsó kápa irányában tartanak össze, míg a második rekonstrukciónál az első kápa irányában. (1-2. kép) Ezt a ló anatómiája indokolja, hiszen a ló háta szélesebb a tomporánál, mint az elején. A hátsó kápa csontszegélye első esetben fordítva került fel a rekonstruált kápára, s ebből adódóan a természetes eredeti íve nem érvényesülhetett, részben túlfordított volt, részben helyenként lefedett. Valószínűleg a helyszínen végzett mérésekhez való túlzott ragaszkodás - ami nem vette kellő mértékben figyelembe a földben történt elcsúszás lehetőségét - eredményezte azt, hogy a két nyeregdeszka túlságosan távolra került egymástól, ami csak egy valószínűtlenül nagy, laposhátú lóra lenne megfelelő (2-3. kép). Az első kápát díszítő csontlemezeket az első helyreállításkor műanyaggal kiegészítették. Ennek eltávolítását feleslegesnek tartottam, mivel a kiegészítés esztétikus, s a leválasztása roncsolásmentesen nem is lenne megoldható. így csak a tisztításuk történt meg, illetve az utólagos kikenések leszedése. A nyereg teljes első rekonstrukciója műanyagból készült. A nyereg maga Hungarocellből, ami 0,03-0,05 térfogatsúlyú szilárd, zárt pórusú polisztirol habanyag. Nem áll ellen az éternek, benzolnak, benzinnek, észtereknek, ketonoknak, terpentinolajnak, klórozott szénI 3. Az első rekonstrukció első kápájának íve 4. A második rekonstrukció első kápájának íve 44
