Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Gulyás Csilla: Benczúr Gyula Gróf Tisza István portréjának restaurálása
Az anyagvizsgálatok tanúsága szerint a festmény hordozója sűrű szövésű alapozott lenvászon (1-10, v-11 /cm2). A hordozót egy ékelhető keresztmerevítős vakkeretre feszítették nagyfejű gyári szögekkel. A vászon felülete elvesztette régi feszességét, s a meglazult vásznon kidudorodások és egyéb deformálódások látszottak. Ezek keletkezését a vászon természetes öregedése mellett főként külső behatásokra lehetett visszavezetni. Valószínűleg élesebb tárgy okozhatta a kép felső részén látható két nagyobb benyomódást és a kép alsó szélétől kb. 15 cm-re található deformálódást, melynek közepén egy kb. 2,5 cm hosszú vízszintes szakadás volt. Itt a festékréteg sérült, a szakadás mentén pergett. A kép felületén több kisebb egyenetlenség is észlelhető volt, főként a kép széleinél. A vásznon színezetlen, valószínűleg gyári alapozást alkalmaztak. A vékony alapozás nem fedte el a vászon textúráját, ahhoz jól kötődött. Kipergéseket a szakadás mentén és a széleken észleltem. A változó vastagságú festékréteg (10—40 mikron) jól kötődött az alapozáshoz. A sötétebb részeket, így a hátteret és a ruha egyes területeit vékony rétegű festékkel, lazúrosán, míg a világosabb részeket, az arcot, a kezeket és a ruha egyes díszeit pasztózusan, anyagszerüen festette meg a mester. A festékréteg több helyen sérült, illetve kopott volt. így a kép széleivel párhuzamosan hosszú karcolások látszottak. Több kisebb karcolást, illetve hiányt észleltem még a festmény bal oldalsó szélénél középtájon, illetve a kép alsó harmadában. A széleken végig és a sarkoknál szintén hiányok voltak. Főként a háttérben, de a ruha egyes részeinél is erőteljes függőleges irányú repedések látszottak. Ez a károsodás feltehetően a festés technikája miatt alakult ki. Ez a repedésháló feltehetően a festés technikája miatt alakult ki. A területből vett minták rétegcsiszolatain jól megfigyelhető volt, hogy Benczúr több, eltérő kötőanyag (ill. pigment) tartalmú réteget alkalmazott. A több rétegben felhordott és különböző kötőanyagtartalmú rétegek száradása és öregedése nem egyforma gyorsasággal, ill. mértékben zajlott le, ami az egyes rétegek között feszültséget okozott. Idővel a felső, kötőanyagban gazdagabb és ezért erőteljesebben zsugorodó lazúros réteg megrepesztette az alatta lévő rétegeket. A lakkréteg felületén szabad szemmel észlelhető korábbi beavatkozások nyomát nem találtam. A lumineszcens vizsgálatok során bizonyosságot nyert, hogy a festményt védő eredeti lakkréteg állapota kielégítő. A lakk egyenletesen fedte a festékréteget, bár a széleken kissé megkopott, ill. kisebb sérülések látszottak. Ezek azonban a kép esztétikai összhatását nem zavarták. Részben emiatt, részben a Benczúr által előszeretettel alkalmazott érzékeny lazúrrétegek miatt, a restaurálás során az eredeti lakkréteg megtartása mellett döntöttem. így a tisztítás a felületi szennyeződések, ill. a kisebb átfestések eltávolítására korlátozódott. A vászon egyenetlenségeit alacsony nyomású vákuumasztalon szüntettem meg. A meggyengült részek megerősítését a hátoldal felől bevasalt vászonszálakkal oldottam meg, így elkerülhető volt a dublírvászon alkalmazása. Az esztétikai helyreállítás során beilleszkedő retust alkalmaztam. A restaurálás végeztével a festményt dammár gyantás védőlakk bevonattal láttam JEGYZET 1. Homér Lajos: Benczúr Gyula. Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztény Régészeti Intézetének dolgozatai, 1938. pp. 41. Szerző címe: Gulyás Csilla festőrestaurátor Magyar Nemzeti Múzeum, Restaurátor és Műtárgyvédelmi Főosztály 1088. Budapest, Múzeum krt. 14-16. 155
