Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Anda Csaba: Batthyány Lajos íróasztalának restaurálása
BATTHYÁNY LAJOS ÍRÓASZTALÁNAK RESTAURÁLÁSA Anda Csaba Összefoglalás: Batthyány Lajos gróf íróasztala irodai használatból került a restaurátor műhelyébe. A restaurálás célja a bútor bemutatásra alkalmassá tétele volt a történeti kiállításban. A feladatot adó károsodások a szakszerűtlen javítások, kíméletlen használat és klimatikus körülmények eredményei. A restaurálást az oldható kötéssel elhelyezett díszítések és szerelvények lebontásával kezdtem. A tisztítást karboximetil-cellulóz-nátrium vizes géllel, zsiralkohol - szulfát vizes oldatának habjával és denaturáltszesszel végeztem. A lábak átfestését csak Krontofággal tudtam eltávolítani. A felületi hiányokat cseresznyefurnérral pótoltam, melyek ragasztásához csontenyvet használtam. Az eredetileg is oldhatatlan részek összeragasztásához Eporezit R3 epoxigyantát alkalmaztam. Az eredeti felület kezelésének megfelelően sellakpolitúrt használtam. Tárgyleírás Batthyány Lajos gróf íróasztala 1957-ben került a Fővárosi Bíróságtól a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori Osztályának bútorgyűjteményébe (Ltsz.: 1957.236). A XIX. század első felében készült biedermeier stílusban. Az írólap szélessége 157 cm , mélysége 83,5 cm. A teljes magassága 126 cm (1. kép) Négy faragott oroszlánlábon álló alsó része egyenes vonalú,két ajtóval, három fiókkal. A középső fiók alatti rész kissé bemélyedve két ajtóval nyílik. Posztóval bevont lapja hullámos kör vonalú. Ezen áll a négyfiókos, két ajtóval nyíló felső építmény, mely az ajtók felett hullámléces intarziázott timpanonnal zárul. Kulcsnyílásain rombusz idomú faragott díszítéseket képeztek ki. A jobb és baloldali korpusz 2 mm-es cseresznyefurnérral borított, élére összeenyvezett 23 mm vastag fenyődeszkából készült. Az íróasztal tehát nem cseresznyefából készült, ahogyan azt a Három nemzedék ereklyetárgyai a Magyar Nemzeti Múzeumban (1823-1875) című katalógusban olvashatjuk.1 Az oldalak és a fenékrész félig takart fecskefarkú fogazással épülnek egymáshoz. A hátfalak nútféderesen csatlakoznak az oldalakhoz. A két kávaszerkezet az írólapba átmenő ékelt csapokkal rögzített. A középső fiók alatti két ajtóval ellátott tárolórészt 21 cm-el helyezték hátrább az íróasztal homloklapjának síkjától. Ez a távolság kevés ahhoz, hogy kényelmes beülést tegyen lehetővé. Valószínű, hogy ezt a tárolórészt nem az íróasztal készítésével egy időben alakították ki. Erre utalnak a szerkezeti megoldások is. A korpusz fenékdeszkázata A beülő rész 139
