Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Szőke Gábor: Egy XVII. századi török puska restaurálása

2. A berakások sárgaréz elemeinek csőbefoglalása

3. Epoxi-mügyantával kitöltött berakások iefürészelés előtt

csontból és szaruból készültek) adják a mintázatot. Egy 7 mm átmérőjű berakásban 96 háromszög van valamilyen csillag alakzatban. A sárgaréz háromszögek oldalán párhuzamos karcolások láthatók, tehát valószínűleg drótból, húzóvason készültek. Ebből tudok arra következtetni, hogy a réz, csont és szaru szálakat csokorba fogva, így összeállítva a geometriai alakzatot, egy kötegben csőbe húzhatták. Ezek után lehet az 1 mm vastagságú szeleteket levágni és a kész korongokat a csontlemezbe süllyesztve beragasztani.

Úgy gondolom, mivel ezek a díszítő elemek a török és balkáni tárgyakon - szerényebb vagy igényesebb kivitelben - gyakoriak, ráadásul egy-egy tárgyon akár több százszor is ismétlődhetnek, egy ilyen, viszonylag szapora technikával készülhettek.

A kiegészítésekhez 0,1 mm vastag sárgaréz lemezből csövet készítettem. Húzóvason sárgaréz drótot háromszög keresztmetszetűre húztam, a csontot és szarut színezett műgyantával helyettesítve a mintát összeállítottam és az előbb említett módon a kész rúdból a korongokat lombfűrésszel levágtam.

4, Néhány elkészült berakás beragasztás elölt

123